Brüsszel,Gyurcsányésamelegek
A Fidesz ugyan még csak keresi a 2022-es kampányhoz a győztes üzenetet, de már most látszik, hogy a politikai küzdelem egyik fő hadszíntere Brüsszel lesz. Persze a régi hívószavakat sem engedik feledésbe merülni.
Stabilizáció
Áprilisról júniusra 2 százalékponttal még növelte is előnyét a kormánypárt az ellenzéki közös listával szemben.
A HVG megbízásából június elején készített reprezentatív Medián-felmérés szerint a teljes népességben kimutatott 6 százalékpontnyi Fidesz-előny még mindig kedvezőbb az ellenzék számára, mint ha összeadnánk a hagyományos választási kérdésnél az összefogás pártjaira jutó szavazatarányokat: ebben az esetben a Fidesz 36 százalékával szemben a közös listás ellenzék csak 28 százalékot érne el. Az utóbbi kimutatás persze most már kevésbé tűnik időszerűnek, de az mindenképp figyelemre méltó, hogy a külön indulásához ragaszkodó Magyar Kétfarkú Kutya Párt az utóbbi időben rendszeresen a parlamenti bejutási küszöb környékén hozza a százalékokat. Ha azt átlépné (aminek persze fontos előfeltétele, hogy képes legyen országos listát állítani), akkor új helyzet állna elő, amelyben okafogyottá válhat az összefogó ellenzéknek az az aggodalma, hogy a tőlük elvett szavazatokkal az MKKP a kormánypárt malmára hajtja a vizet.
A Kutyapárt egyébként nyilvánvalóan az egész politikai felépítménnyel elégedetlen, lázadónak is mondható szavazóközönséget szólítja meg, és aligha véletlen, hogy elsősorban a fiatalok támogatják. A 30 alattiak körében 11 százalék szavazna rájuk, másfelől a szavazóközönségük átlagéletkora minden más párténál alacsonyabb, mindössze 40 év. Az életkori skála másik végén a hagyományos kategóriákba sorolható, ideológiailag bal- vagy jobboldalinak minősíthető pártok vannak: egyaránt az ötvenesek közé tartozik a DK, az MSZP és a Fidesz „tipikus” szavazója. A kormánypártnak az utóbbi hónapokban kifejtett erőfeszítései ellenére sem sikerült magához édesgetnie a fiatalokat: miközben az 50 fölöttiek 45 százaléka, a 40 alattiaknak csak a 23 százaléka szavazna rájuk. Hasonlóan keveset hozott a DK-nak is az, hogy a pártelnök igen aktív, és a közösségi médiában fiatalos hangot üt meg: a 40 alattiaknál 3 százalékos támogatottsággal kell beérnie.
Gyurcsány Ferenc egyébként még az ellenzéki térfélen is igen megosztó, sőt romlik a megítélése. A négy évvel ezelőtti kampányidőszakhoz képest ma többen mondják róla, hogy az összefogásban való részvétele „inkább akadályozza az ellenzék sikerét”. Ez nyilvánvalóan nem független attól a totális kormánypárti kampánytól, amely az egykori miniszterelnököt jelöli meg a nemzetet fenyegető legfőbb veszélyként: az ilyen pszichológiai hadjárat valószínűleg tudat alatt is hat. Alighanem ezzel magyarázható, hogy ha belegondol, a többség – még a fideszeseké is – unalmasnak és kevéssé hatékonynak tartja a Gyurcsányra irányuló össztüzet. ¬ HANN ENDRE
