Fizetési szokások járvány előtt és után – a készpénz örök

A magyarok 40 százalékának a fizetési szokásait változtatta meg a Covid a MasterCard Digitális fizetési index című tanulmánya szerint. Csakhogy ellentmondásosan. A veszélyhelyzet tavaly márciusi kihirdetése utáni 8 napban 250 milliárd forintnyi készpénz áramlott ki, ami „normális időkben” 7-8 hónapi mennyiségnek felel meg. 2020 egészét nézve 10 százalékkal, majdnem 7,2 ezermilliárd forintig ugrott fel a forgalomban lévő készpénzállomány, amelynek a nagy része azonban a párnacihába került. A lakosság 66 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyonának így már a 15 százaléka készpénz – tette közzé a Blochamps Capital szakértő cég. Ennél csak a látra szóló betétek (23 százalék) és az államkötvények (21 százalék) aránya nagyobb. Az MNB elemzése szerint a készpénzes fizetési tranzakciók darabszámának és összértékének járvány alatti csökkenése mellett (illetve annak ellenére) a forgalomban lévő készpénzállomány azért mutathatott – éves szinten közel 10 százalékos – növekedést, mert rendkívül megnőtt a nagy címletű bankjegyek iránti kereslet. Ennek a hátterében pedig „vélhetően a megtakarítási, felhalmozási célú készpénztartás áll” – olvasható a jegybank elemzésében, amely szerint ez a jelenség gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén világszerte megszokottnak tekinthető.