Adutanácsadó

Máig tartja magát a szóbeszéd, hogy 1998-ban, Orbán Viktor első kormányzati ciklusa kezdetén különös dolgok történtek az akkor még Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) nevezett adóhatóság – halottak napjára hivatkozva kegyeleti kényszerszabadsággal elnéptelenített – dél-pesti igazgatóságán. Azóta folyik a vita: történt-e jogosulatlan adatkimentés, illetve -módosítás, például Fidesz-közeli cégek adótartozásának eltüntetése érdekében. Az akkor Simicska Lajos vezette adóhivatal tagadta az illetéktelen beavatkozást, és cáfolhatatlan bizonyítékokkal a későbbi, bal–liberális kormányok által indított vizsgálat sem tudott szolgálni.

Ami biztos: a nyom nélküli adattörléshez nem lett volna elég a központi nyilvántartásokban jóváírni egyes cégek adótartozását, azoknak ugyanis a megyei adatbázisokban is nyoma van, ráadásul az eltüntetett adatok a rendszer más pontjain is szerepelnek, például egy-egy összegzés részeként. Az összes ilyen jellegű hivatkozás konzekvens módosítása nélkül pedig leleplezhető lett volna a titkosnak szánt beavatkozás. Az esetleges manipulációhoz tehát mindenképp szükség lett volna belső, s igen magas szintű beavatkozóra, mivel a hibátlan teljesítéshez elengedhetetlen az összes adatállományba való belépést és a korlátozás nélküli tevékenykedést engedélyező jelszavak ismerete, valamint a beavatkozás nyomainak eltüntetése a naplófájlokból. Ezek alapján az adatmódosítás lehetőségét szinte teljességgel kizárták a szakértők. Az viszont kiderült, hogy politikusok, újságírók adatait is lekérték az adóhatóság rendszeréből. Hogy ezeket ki és mire használta, nem tudni. Mindenesetre évekkel későbbi politikai eseményekkel kapcsolatban is előkerültek olyan információk (például a Dávid Ibolya MDF-elnök elleni pártütés idején), amelyek során felmerült, hogy a bizalmas információk akár az adóhivatal adatbázisából is származhattak.