Késve,keveset,kétarcúan
Az USA-ban tomboló forróság, a Németországban kialakult villámárvizek és a Magyarországon lezúduló felhőszakadások a klímaváltozás veszélyére figyelmeztetnek. Úgy tűnik, mintha ezt az emberiség felismerné és cselekedne, ám ez csak a látszat.
Terület megtisztítása égetéssel az amazonasi őserdőben. A Föld köhögő tüdeje
Avíznekárja
„Ha hihetünk a tudománynak, és rólam köztudomású, hogy én hiszek, akkor mindez a klímaváltozással is összefügg” – szögezte le Angela Merkel német kancellár, amikor vasárnap megtekintette azoknak a rendkívüli esőzéseknek és mindent elsodró árvizeknek a következményeit, amelyek Németország nyugati felét sújtották a múlt héten. A világsajtót bejáró képek tanúsága szerint a takaros kisvárosokra és falvakra percek alatt lezúduló vízmennyiség papírhajókként sodorta magával az autókat, kartonból ragasztott babaházikókként döntött össze többszintes épületeket, hidakat rombolt, utakat mosott alá és vezetékeket szaggatott föl.
Az elsősorban Észak-Rajna-Vesztfáliában és Rajna-Pfalzban pusztító áradások következtében – melyek később átterjedtek Bajoroszágra és Szászországra is – az eddigi ismeretek szerint 188 ember halt meg. Ennek oka részben az volt, hogy az összedőlt házakban, az elsodort autókban, a saját házuk pincéjében, ahonnan még gyorsan ki akartak volna menteni valamit, a rájuk törő víztől már nem tudtak menekülni.
A Merkel által említett tudományos magyarázatok lényege, hogy a légkör folyamatos felmelegedése, a kiugró nyári hőmérsékletek kifejezetten elősegítik a hirtelen lezúduló csapadék kialakulását. A felszálló meleg levegő több nedvességet képes felvenni, magával vinni, majd özönvízszerű hatást kiváltva egyszerre lezúdítani. Fel kell tehát gyorsítani, mégpedig az EU szintjén az alkalmazkodást, a klíma további romlásának megállítását – vonta le a következtetést a német kancellár.
Ugyancsak ember alkotta ok, miért lesz a hirtelen lezúduló csapadékból rögtön árvíz. A települések beépítettségének folyamatos növekedése miatt ugyanis egyre kevesebb a szabad talajfelület, ahol a víz el tudna szivárogni. Az idilli kisvárosi utcák macskakövei, az impozáns terek díszburkolatai, valamint a növekvő bevásárlóközpontok, ipari parkok, új utak által elfoglalt, s egyben elszigetelt talajfelszínről a túlterhelt csatornákba, a folyóvá duzzadó patakokba áramlik a víz, s egyre gyorsuló sebességgel rombol mindent maga előtt.
Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, a kereszténydemokrata Armin Laschet (CDU), ahogy az a helyi végrehajtó hatalom fejéhez illik, rögtön a katasztrófa sújtotta területekre látogatott, segítséget ígért, a szükséges klímavédelmi intézkedésekről beszélt. A kárvallottaknak a baj kellős közepén aligha jutott eszébe, hogy éppen a Laschet-kormány volt az, amelyik 2017-es hivatalba lépésekor eltörölte elődje azon rendeleteit, amelyek korlátozták a szabadon álló területek beépítését.
A politikusok látogatásai a katasztrófák színhelyére kötelező programok. Emlékezetesek a 2002-es nagy szászországi árvíz tanulságai. Akkor augusztusban is parlamenti választások előtt állt Németország, s Gerhard Schröder szociáldemokrata (SPD) kancellár öt százalékponttal lemaradva kullogott kihívója, a keresztény uniópártok (CDU–CSU) közös jelöltje, Edmund Stoiber mögött a vereség felé. Amikor az Elba elsodorta Szász Svájc ugyancsak takaros településeit, s még Drezda belvárosát is elöntötte, Stoiber éppen nyaralt. Schröder viszont azonnal gumicsizmát öltött, a helyszínre utazott, beszélgetett a kétségbeesett emberekkel, odafigyelt, segítséget ígért. S egy hónappal később, ha szűkösen is, nyert.
A most szeptemberben esedékes Bundestag-választáson Laschet a CDU–CSU kancellárjelöltje, így fokozott figyelem kíséri minden lépését. Politikai üzenete volt annak, hogy szombaton Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata államfő látogatott el a kereszténydemokrata Laschet kíséretében az észak-rajna-vesztfáliai tartományba, míg másnap a CDU-s Merkel kereste föl a szociáldemokrata Malu Dreyer vezette Rajna-Pfalzot. Most nincs választási harc – üzenték a képek. Csak kár, hogy Steinmeier együttérzést hirdető beszéde alatt Laschet épp a háttérben röhögcsélt a munkatársaival.
Mennyire más benyomást keltett másnap Merkel gesztusa. A tartományában rendkívül népszerű, az idén újraválasztott Dreyer köztudomásúan szklerózis multiplexben szenved, ami ugyan nem akadályozza a politikai munkában, de nagyon megnehezíti a járását. Az árvíz sújtotta területen, a hordalékok között botladoztak, amikor Merkel odanyúlt, és megfogta Dreyer kezét, s így nyújtott biztonságot neki. Pedig Merkel már nem is indul a választáson. ¬ WEYER BÉLA
Azeurópaizöldmegállapodáspontjai:
¬ 2035-től megtiltják az unióban a belső égésű motorokkal szerelt új járművek árusítását.
¬ Növelik a jelentős mennyiségű szén-dioxidot kibocsátó szektorokra – gyárakra, erőművekre és légitársaságokra – kirótt illetékeket.
¬ Bevonják a szén-dioxid-kvóták piacába a szállítási és építési szektort is, az e területeken tevékenykedő vállalatoktól befolyó összegek egy részét az alacsony jövedelmű háztartások energiaszámlájának a támogatására fordítják.
¬ Kivetik a világ első karbonvámját. Az unióba vasat, acélt, alumíniumot, cementet és elektromos áramot szállító cégeknek 2026 után fizetniük kell a termelés során kibocsátott szén-dioxid után. Ez az intézkedés elsősorban Törökországot és Oroszországot sújtja majd.
¬ A tagállamoknak többet kell tenniük a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezéséért, egyebek mellett újabb erdők telepítésével.