Ha Orbán Viktor arra számított, hogy a meglehetősen provokatív „gyermekvédelmi” törvényre adott, a megszokottnál is erősebb európai válasz sok magyar szavazópolgár kedvét elveheti az uniótól, csalódnia kell: a megkérdezettek több mint négyötöde változatlanul helyesli az ország EU-tagságát. A Medián ezúttal azt is megkérdezte, mi lenne, ha „úgy, mint Angliában, Magyarországon is népszavazást tartanának arról, hogy kilépjünk az Európai Unióból, vagy az EU tagja maradjunk”. A válaszadók csaknem kétharmados arányban mondták, hogy ebben az esetben biztosan elmennének szavazni, és az utóbbiak nagy többsége, 79 százaléka a bennmaradásra voksolna (13 százalék kilépne, 8 százalék bizonytalan).
Az EU-t tekintve tehát közel áll a társadalom a „nemzeti egységhez”, hiszen a pozitív viszony szinte független a pártállástól – a támogatottság még a Fidesz szavazótáborában is négyötödös, igaz, körükben kevesebb a „teljes” elkötelezettség. A pedofiltörvény viszont mindenre inkább alkalmas, mint arra, hogy egységet teremtsen az országban. Sőt, ha az volt a cél, hogy a törvény tovább mélyítse a magyar társadalom végletes megosztottságát, akkor kiötlője sikerrel járt: a helyeslők és az elutasítók aránya majdnem fele-fele, de azok vannak kis többségben, akik elfogadják, hogy a jogszabály jól szolgálja a gyermekvédelem ügyét. Nem meglepő, hogy az állásfoglalás erősen függ az iskolázottságtól: az érettségizettek és főleg a diplomások körében már azok vannak többségben, akik a szólásszabadság korlátozására és diszkriminatív jellegére hivatkozva elutasítják a törvényt, és erős generációs törésvonal is kirajzolódik, ugyanis 30 éves kor alatt minden más korcsoporttól eltérően abszolút többségben vannak a törvény ellenzői.
A kormánypártiak és az ellenzékiek viszonya a homofóbnak is minősíthető pedofiltörvényhez szinte tükörképe egymásnak: az előbbiek kétharmada támogatja, az utóbbiak kétharmada elutasítja. Figyelemre méltó, hogy az „átszavazás” is hasonló mértékű, és meglepő lehet, hogy a fideszesek negyede is a kritikus csoportba tartozik. Másrészt az ellenzékiek több mint negyede helyesli a törvényt, ez viszont azzal magyarázható, hogy a Jobbik-szavazók közül minden második pozitív választ adott.
A felmérést július 13. és 19. között végezte a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a magyarországi népességet reprezentáló 1000 fős minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.
