Képfeltöltés

A magyar kortárs művészet különösebb állami támogatás nélkül lépett be a nemzetközi színtérre, nagy az érdeklődés például Keserü Ilona és Maurer Dóra művei iránt. Ennek csak egyik oka a gyűjtők mecénási szerepe. A fontosabb galériák is sokat tesznek ezért azzal, hogy 10-15 éve jelen vannak a nagyobb nemzetközi vásárokon. Fontos volt a három kortárs galéria által állami támogatással és Küllői Péternek, a Tate Modern akvizíciós bizottsági tagjának a segítségével több külföldi helyszínen – például az Art Cologne-on – is bemutatott Bookmarks kiállítássorozat, mely igyekezett összekötni a hetvenes-nyolcvanas évek neoavantgárdját a mai fiatal művészek munkáival. Összesen 10–12 millió forintra pályázhatnak évente a galériák a nemzetközi vásáron való megjelenésre, holott egyetlen ilyen esemény is körülbelül ennyibe fáj, és – különösen az első években – alig térül meg belőle valami. Néhány éve volt ugyan a külügyminisztériumnak egy nagyobb támogatása, de ez egyszeri alkalom maradt – mondja Pados Gábor. Vannak államok, amelyek galériák működését segítik az európai művészeti központokban, számos országban az államigazgatás vásárol kortárs alkotásokat. Magyarországon rendszerint a múzeumok XIX–XX. századi gyűjteményének másodvonalbeli darabjaival díszítik az állami hivatalokat, miközben Emmanuel Macron francia elnök dolgozószobáját Hantai Simon egyik fő műve ékesíti.

Pados szerint azonban a Magyar Nemzeti Bank vásárlásai nagyon jót tettek a piacnak. A gyűjtemény – melybe az ő galériájától is vásároltak – jelenleg 678 darabból áll, s erre pár év alatt, idén júniusig 3,5 milliárd forintot költöttek. A műveket három szakértő ajánlja a bank vezetésének: Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója; Keserü Katalin művészettörténész; valamint Spengler Katalin. A konzervatív intézmény igyekszik derűsebb, geometrikus és lírai absztrakt festményeket választani a kínálatból. A művek a bank épületeit díszítik majd, de valójában egy hatalmas és jelentős kortárs gyűjtemény épül. Valószínűleg azért raktárba, és nem múzeumokba kerülnek letétként, mert a korábbi Értéktár programot, mely kifejezetten a múzeumok számára és igényének megfelelően vásárolt – például Tiziano egy művét és Munkácsy trilógiájának egyik darabját –, kifogásolta az EU. Itthon is vannak azonban, akik károsnak tartják az MNB ilyen mértékű gyűjteményezését, Mélyi József művészettörténész szerint ez felveri az árakat, és kivonja a piacról a műveket. Más szakértők viszont úgy vélik, nem tesz rosszat a piacnak, ha emelkednek az árak, a Covid-járvány alatt pedig ezek az üzletek sokat segítettek a galériáknak és a művészeknek.