Újrománckezdete

AFP / JOHN MOORE

Még be sem fejeződött az amerikaiak afganisztáni kivonulása, Washingtonban a múlt héten bejelentették, hogy az USA ez év végéig 18 év után Irakból is hazahívja harcoló alakulatait. A különbség az, hogy míg az afgán kormány cserbenhagyásként éli meg az amerikai erők távozását, Irakból Musztafa al-Kadhimi kormányfő kérésére távoznak. Az iraki miniszterelnökre jelentős nyomás nehezedett ugyanis a koalíciója Irán-barát tagjai és a közvélemény részéről is. A kivonulás azonban inkább tekinthető diplomáciai játéknak, hiszen az Irakban állomásozó 2500 fős amerikai kontingenst csak kisebb mértékben csökkentik, a maradék egység feladatát pedig átnevezik.

De ettől még joggal merül fel a kérdés, hogy mire is jutottak az amerikaiak az arab országban, ahol a 2003-as invázió után 160 ezer amerikai katona tartózkodott. Irak aligha tekinthető stabilnak gazdasági vagy politikai szempontból, és nem kizárt, hogy az Iszlám Állam újraszervezi magát. De az igazi nyertes hosszú távon Irán lesz, amelynek régi stratégiai célja, hogy a térségből tűnjenek el a külföldi katonai erők, nagyobb teret engedve az ő hegemón törekvéseinek. A perzsa állam milíciái és iraki síita szövetségesei rakétatámadásokkal és egyéb akciókkal folyamatosan támadják az amerikai katonáknak otthont adó bázisokat, így alighanem Washingtonban sem bánják, hogy valamilyen szinten végleg lezárhatják az iraki beavatkozást is.