Felcsúton a kormány példaértékű módon tud levezényelni egy villámárvizeket csillapító projektet, a 40 kilométerre fekvő Velencei-tónál viszont hibát hibára halmoz, amikor a klímaváltozás következményeire kellene választ adnia.
Szabadstrand a Velencei-tavon. Tesztelik Arkhimédész törvényét
Fazekas István
Riasztóklímajelentés
Azonnali riadót fújt az emberiség számára az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) az utóbbi hét évben készített legátfogóbb tanulmányában. Az emberi tevékenység példátlanul és több tekintetben visszafordíthatatlanul változtatta meg az éghajlatot – áll az ENSZ jelentésében. A XIX. század második fele óta a bolygó felszínén mért átlaghőmérséklet csaknem 1,1 Celsius-fokkal emelkedett, és 2040-re a felmelegedés mértéke valamennyi forgatókönyv szerint eléri a másfél fokot, de valószínűbb, hogy ez már 2034-ben megtörténik.
Az IPCC tudósai szerint számos globális időjárási rendszer és folyamat hosszú időre megváltozik: például az óceánok melegedése és savasodása, a pólusok jégtakarójának olvadása évtizedekig, sőt évszázadokig eltarthat. Az óceánok szintjének emelkedése az évszázad végére akár 2 méteres is lehet. A novemberi glasgow-i klímacsúcs alapanyagául is szolgáló jelentés szerint azonban a további felmelegedés megállítható, és a még katasztrofálisabb következmények elkerülhetők, ha az emberiség valóban a tettek mezejére lép. Ehhez 2030-ra a felére kell csökkenteni a fosszilis energia felhasználásából fakadó globális szén-dioxid-kibocsátást, az évszázad közepére pedig el kellene érni a nettó zéró szintet.
Harsányszalagcímek
Sokszor világvége-hangulatot tükröznek azok a sajtóhírek, amelyek a klímaváltozás következményeiről számolnak be. Túlzóak, de van igazságtartalmuk – mondja Szépszó Gabriella meteorológus, akit arra kértünk, hogy kommentálja, az elmúlt napok időjárással kapcsolatos hírei mennyiben hozhatók összefüggésbe a klímaváltozással.
¬ Katasztrofális jégolvadás történt Grönlandon. A sarki jég olvadásával édesvíz kerül az óceánokba, és ez hozzájárul a Golf-áramlat lassulásához. Egy-egy fontos jégtömb vízzé válása megnyithatja az utat nagyobb területek olvadásához is, például olyan esetekben, amikor a víz addig éppen az adott jégtömb miatt nem árasztotta el a belső jégtáblákat.
¬ Lángokban áll a Földközi-tenger. A mediterrán vidéken az erdőtüzek kialakulásában nagy szerepe van az időjárásnak, és kifejezetten az éghajlatváltozás vezethet ahhoz, hogy nagy területen és gyakrabban lehet tűzvészekre számítani. A hírek szerint Európában az idén augusztus 5-éig 55 százalékkal több terület égett le, mint az utóbbi 12 év hasonló időszakaiban átlagosan.
¬ Tarolt a szibériai hőhullám. A magasabb hőmérséklet miatt olyan területeken is megjelenhetnek hőhullámok, ahol ezzel korábban nem kellett számolni. A különböző területeken azonban más és más az a hőmérsékleti küszöb, amit az ott élők kellemetlennek éreznek, mint ahogy az alkalmazkodóképességük is más: Szibériában egy alacsonyabb értékre is érzékenyebben reagálhatnak, mint Magyarországon. De nemcsak az emberek alkalmazkodóképessége különböző, az épületeket, hidakat, csatornákat is többnyire a XX. századi éghajlati jellemzők alapján tervezték. Újra kell gondolni, hogy a jövőben ezek mennyire lesznek ellenállóak az időjárásnak. Például a korábban állandóan fagypont alatti hőmérsékletű területeken a felmelegedés miatt felolvad a talaj felső rétege, és ez ingoványossá teszi az épületek alapját.
¬ Összeomlik a Golf-áramlat. A megfigyelések alátámasztják a Golf-áramlat lassulását (ennek fontos kiváltó oka az említett édesvíztöbblet az óceánok poláris részén, mert ez lassítja azt a cirkulációt, amit a víz hőmérsékleti és sótartalom-különbségei tartanak fenn). Viszont a teljes leállás még sokáig elhúzódik. Egyébként többször is volt már erre példa a Föld történetében; a visszarendeződés ugyanúgy hosszú időt vesz igénybe, mint a leállás.
