Kompországkikötnemár

DANIEL MIHAILESCU

A jugoszláviai válságnál tízszer súlyosabb háborúba torkollhat a kelet-ukrajnai krízis – mondta a HVG-nek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter. A 2019-ig hivatalban volt politikus szerint a magyarországi választások után kompromisszum születhet Budapest és Kijev között.

¬ Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik fő ígérete volt a kelet-ukrajnai válság megoldása, de nem sikerült közelebb kerülni a megállapodáshoz. Miért?

Oroszország tömegesen osztogatja a szakadárok által megszállt területeken élőknek az orosz útlevelet, és ez alapvető változást hozott. Ezzel a politikával Moszkva megsemmisíti a 2014-ben kitört válság rendezéséről született minszki egyezményt. Lehetetlen bármiféle ukrajnai választást rendezni ott, ahol az agresszor által kiadott útlevelek tulajdonosai orosz állampolgárságú jelöltekre voksolnak. Ez morális és politikai szempontból is elfogadhatatlan. A megszállt területen rejtett annexió zajlik, Oroszország megteremti a nyílt megszállás feltételeit. Az ott élők – még akkor is, ha a terület visszakerül Ukrajna fennhatósága alá – teljes mértékben lojálisak maradnak Moszkvához. Az orvosi ellátáshoz, a második, orosz nyugdíjak és egyéb pénzek kifizetéséhez, az oroszországi munkalehetőségekhez ugyanis orosz állampolgárság kell. Így a most a szakadárok kezén lévő terület tartósan rákos daganatként marad Ukrajna közepén.

¬ A Nyugat mintha belenyugodna abba, hogy Kelet-Ukrajnában tartós marad a válság.

Moszkva a jelentős csapatösszevonással tavasszal arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy akkor robbant ki válságot, amikor akar. Nemcsak mi vagyunk veszélyben, hanem egész Európa. A Nyugat pedig nem reagál az új helyzetre, és ezért igencsak gyengének tűnik.

¬ Nem látja vagy nem akarja látni, ami történik?

Az utóbbi. Nem akar kilépni a komfortzónájából, úgy gondolja, ott van a minszki egyezmény, és élnek kétoldalú kapcsolatok is Oroszországgal. Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont világosan megmondta, nem megállapodni akar, hanem a követelései elfogadását. Azt, hogy hagyják békén őt és a mára teljesen autoriterré vált rezsimjét. Vannak a Putyin-féle kemény elnyomó rendszerek, és van az EU a maga egészen más értékeivel. Ukrajna fejlődőben lévő demokrácia, nem önkényuralom, fontos számunkra a szabadság, amit két forradalomban és a hadszíntéren is megmutattunk. De nem vagyunk még nyugati demokrácia, nincs valódi jogállam, nem stabil az intézményrendszer. Csak akkor léphetünk előre, ha segítséggel elvégezzük a feladatainkat. Reformok kellenének, például a közüzemi díjak felemelése, de a hatalom fél ezektől, mert attól tart, hogy népszerűtlenné válik. Putyin viszont az Orosz Birodalom helyreállításáról álmodik, s tudja, hogy ez nem sikerülhet Ukrajna nagy részének bekebelezése nélkül. Kihasználja a kijevi kormányzat hibáit, és azt mondja, hogy Ukrajna nem is tekinthető valódi államnak. Szerinte itt külső uralom van. De akkor legalább nagyobb rend lenne, mint most, amikor teljes a felfordulás az országban. A Nyugatnak ez sokba fog kerülni.

¬ Mi történhet?

Ha Putyinnak sikerül szétvernie Ukrajnát, az sorsdöntő lesz az egész európai biztonságra nézve, és a jugoszláviainál tízszer súlyosabb válság fog kitörni. Ukrajnában ugyanis már aktív az az új generáció, amelynek tagjai milliószámra készek harcolni, mert nem hajlandók elfogadni az orosz uralmat. Ráadásul már tudják használni a fegyvereket, jó részük ezt Kelet-Ukrajnában tanulta meg.

¬ A magyar–ukrán viszony továbbra is feszült, a válság azóta tart, hogy Ukrajna 2017-ben elfogadta a Budapest szerint a kárpátaljai magyarság jogait korlátozó oktatási törvényt. Van esély a kompromisszumra?

Szándékosan rontja mindkét oldal a viszonyt. Magyarország félrepolitizálja az ügyet, és Ukrajnában is akadnak, akik így akarják megmutatni, mekkora patrióták. Azt szeretném, ha mindenki tudna ukránul, de ne várjuk el a magyaroktól, hogy ukránul olvassák a Don Quijotét. Mindig is elleneztem, hogy százalékban határozzák meg, mennyi legyen az ukrán nyelvű tananyag, inkább legyen vizsga, ahol a diákok bizonyítják, hogy ismerik a nyelvet, utána pedig mindenki tanuljon azon a nyelven, amelyiken akar. Véget kell vetni a politikai zászlólengetésnek, hogy ne történjen például olyan, amikor az oktatásért felelős magyar miniszterrel megállapodtunk a kompromisszumról, aztán jött egy telefon Budapestről, és borult az alku. A magyarországi választások előtt nem hiszem, hogy sikerülne áttörést elérni, ám utána lesz esély a kompromisszumra.