Ahol jobban pusztít a Covid
Miért halnak bele többen a Covidba egyes országokban? A válasz nem tűnik nyilvánvalónak. A koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, a várható élettartam szerinti ranglistát vezető Japánban mégis viszonylag kevés a halálos áldozat. A kijárási korlátozások csökkentik a fertőzés kockázatát, a kevés korlátozást bevezető Svédország mégsem áll annyira rosszul. Az ilyen és hasonló ellentmondások magyarázatával szolgált Youyang Gu amerikai adatelemző. Az USA államait vizsgálva 41 lehetséges tényezővel készített modellt, és csak hármat talált, amelynél összefüggés mutatható ki a halálozással. A legerősebb hatása a jövedelmi egyenlőtlenségnek van (a másik kettő a népsűrűség és az idősotthonban élők aránya). A jövedelmek szóródásának szokásos mércéje a Gini-együttható, és ennek alapján a londoni The Economist továbbgondolta a feltételezést. A japán és a svéd példa mellett a lap megemlítette, hogy az összefüggés észrevehető például Franciaországot és Nagy-Britanniát összehasonlítva is. A The Economist más kutatók tanulmányaiban is olyan adatokat talált, amelyek megerősítik Youyang Gu feltételezését. Magyarország nem szerepel részletesen ezekben a publikációkban, és nem is lenne könnyű besorolni, mert idehaza a jövedelmi egyenlőtlenség egyfelől kedvezőbb az EU átlagánál, másfelől erősen növekszik. A Gini-index és a Covid-halálozás összefüggése három tényezővel magyarázható. Az egyik az emberek általános egészségi állapota. A másik a dolgozói érdekvédelem: ahol ez jobban működik, ott kevésbé érintette a járvány például a húsipari dolgozókat vagy a rendőröket. De számít a bizalom és a szolidaritás is: ezek gyengesége hátráltatja a mások védelmét szolgáló óvintézkedéseket.
