Hullámlovaglás

A fogyasztói árak júliusban átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az előző évit, ami arra utal, hogy az előző hónapokhoz viszonyítva csillapodik az infláció. Csakhogy a kép csalóka, mert tavaly tavasszal a járvány és a gazdaság leállása márciustól májusig letörte az áremelkedés ütemét, így az idén ugyanebben az időszakban mért, öt százalékot meghaladó adatsorban részben az alacsony bázis hatása is megjelenik. Tavaly júliusban azonban már 3,8 százalékos áremelkedést rögzített a Központi Statisztikai Hivatal, most az akkori szintről emelkedtek tovább, viszonylag meredeken a fogyasztói árak. Az inflációs veszélyekre utal, hogy júniusról júliusra 0,5 százalékos drágulás következett be. Egy év alatt az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett, ám ebben a termékkörben tavaly már 8 százalékhoz közelítő drágulás ment végbe, így az árszint magas maradt. A szeszes italok, dohányáruk árának 11,1 százalékos emelkedése főleg a jövedéki adók változásával magyarázható. A forint leértékelődése érződik a tartós fogyasztási cikkek 3,8 százalékos drágulásában. A járműüzemanyagokért csaknem 20 százalékkal, az üdülési szolgáltatásokért 7,6 százalékkal kell többet fizetni, mint egy éve. Az infláció megfékezésére a Magyar Nemzeti Bank két hónapja kamatemelési ciklust kezdett el. A júniusi – formálisan 0,3, lényegét tekintve 0,15 százalékos – korrekciót még nem követte a forint erősödése, ami az importárak letörésével tompítaná az árszint emelkedését, a júliusi 0,3 százalékos kamatemelés hatása viszont már ebbe az irányba mutat.