A területrendezést segítő helyszínrajz elárulja, milyen komplexumot álmodott magának az Orbán család Alcsútdoboz határában. Az üvegház és az orangerie már épül, a kápolnát és a szolgálati lakást még csak tervezik. Rendkívüli helyzetekben a birtok teljesen önellátóan képes működni.
Orbán Viktor Alfival, Nárcisz utódjával. A gazdi büszkesége
Orbán Viktor Facebook oldala
Rezsinövelés
Orbán Győző
Túry Gergely
A hatvanpusztai birtok elrendezését mutató terv segít újragondolni, hogy a korábbi információink alapján eddig – óvatos becsléssel – minimum 4–6 milliárd forintra taksált költségeken felül milyen további kiadásokkal számolhatnak a beruházók. Egy nagyberuházásokat lebonyolító vállalkozó azt mondja, önmagában a kivitelezést megelőző tereprendezés 50–100 ezer forintba kerülhet négyzetméterenként, az épületek hasznos alapterületére pedig egymillió forintot számolna minden négyzetméter után. A bazaltkockás út négyzetméterára további ötvenezer forint, az aggregátor százmilliós, a szennyvíztisztító további tízmilliós tétel. A kerítés folyómétere is ötvenezer forint.
Magának a kertnek a pontos költségeit nehéz meghatározni a vázlatos rajz alapján, amelyről egyébként az egyik kerttervező azt mondta: „Ilyen minőségű vázlattervet nem fogadnék el egy hallgatótól.” A légi felvétellel összevetve látszik, hogy nincs hiánytalanul berajzolva a meglévő faállomány. Az új telepítések közül is csak a protokollbejárat már kiültetett fasorát és az eredeti birtokhoz a délnyugati részen hozzáillesztett „kiserdő” fáit látjuk. A korábbi felvételekkel összehasonlítva az egyébként is megtizedelt faállományt a keleti részen tovább pusztították. A több ezer négyzetméternyi burkolatról csak annyi derül ki, hogy háromfélével számol az építész; ha Orbán Győző saját magának is olyan drágán szállít, mint a közbeszerzések esetében, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
Azt sem tudni, hogy a terven fehér foltokkal jelölt területekkel mi lesz: csupán gyepet vagy virágágyásokat, esetleg különleges növényeket szánnak oda? Nem látszik pontosan, mekkora terület lesz konyhakert és gyümölcsös, ami szintén növeli a költségeket, de bevételt is hozhat. Referenciaként megemlíthető, hogy a Nemzeti Múzeum 3 hektáros kertjének teljes felújítását három évvel ezelőtt több mint 1 milliárd forintért nyerte el egy cég. Forrásaink szerint igényes kert négyzetmétere 10–80 ezer forintból hozható ki. A tervet megismerő mérnökök – a burkolatok nagy mennyiségére és a két pálmaházra, a csobogókra, kutakra és az elszabaduló építőipari árakra tekintettel – inkább a felső határ környékén sejtik a számla végösszegét. Megjegyezve, hogy nem elsősorban a növények a drágák. Igaz, pár tízezer forintért, de félmillió forintért is lehet fát vásárolni, ha már terebélyes növényeket szeretne a megrendelő. A költségek javát azonban a tereprendezés, a közművek kiváltása (egy légvezeték kiváltásáról is szó van), az öntözőrendszer, a gépészeti elemek, a világítás, a víztározók, a talajcsere és a burkolatok teszik ki.
Vonjuk le az épületek alapterületét és azokat a részeket, ahol nem lesz intenzív kertművelés, s számoljunk 10 hektárral és csupán 10–20 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, alsó hangon így is 1–2 milliárd forintból lesz parkosítva a miniszterelnök édesapjának birtoka, de valószínűbb, hogy 3-4 milliárdra vagy még többre lesz szüksége. A barokk kastélyok esetében sem volt ritka, hogy az épület költségét megközelítette a parképítés ára. Ehhez jön még hozzá a hét, nyilván minden biztosági eszközzel felszerelt bejárat több tízmilliós költsége és a másfél kilométernyi, szintén nagy biztonságú külső és a sok száz méteres belső kerítés ára.
Ám ezek egyszeri összegek, a kertek esetében a fenntartási költséggel is számolni kell. Az intenzíven gondozott díszkertek, virágágyások, vízfelületek fenntartása évi ezer forintba vagy még többe kerülhet négyzetméterenként, nem beszélve a pálmaházakról. A hátsó erdős rész valószínűleg olcsóbb, de ekkora birtokhoz forrásaink szerint minimum 5–8 fős kertészcsapat szükséges; az ő bérköltségük, valamint a gépek, az öntözőrendszer karbantartása, a palánták, az üzemanyag ötven–száz millió forintos költséget jelenthetnek évente. Persze lehet spórolni azzal, hogy öntözött pázsit helyett virágos gyepet, méhlegelőt telepítenek, olyat, amilyet a fővárosban a fidelitasosok lekaszáltak. A kert fenntartásához jön még a biztonsági személyzet és a biztonsági rendszer költsége, a karbantartók, takarítók, szakácsok bére. Több tucat ember munkája és évente akár több százmillió forint szükséges ahhoz, hogy egy ekkora komplexum gördülékenyen működjön. Nem is igen ismerünk idehaza ilyen nagyságrendű, magánkézben lévő birtokot, ami kizárólag a család pihenését és a reprezentációt szolgálja.