Telitörökből
Török tőkét hoz Magyarországra a türk népek barátsága. A török VakifBank budapesti képviselet-alapításának hátterében a turáni gondolat sejlik fel, amelyet korábban a Jobbik támogatott, manapság pedig a magyar állam dédelget.

Terjeszkedés égen, földön


Európaibajnokok

Egy a több ezer bankfiók közül. Budapestet is meghódítanák
Furcsa dolgok ejtenek foltot a Magyarországon is fiókot nyitó VakifBank renoméján. Tavaly például azért került a pénzintézet a törökországi ellenzék bírálatainak kereszttüzébe, mert az igazgatótanácsába kinevezték Hamza Yerlikaya volt olimpiai birkózót, ifjúsági- és sportminiszter-helyettest, Erdogan elnök tanácsadóját. Yerlikaya valóságos birkózófenomén, kétszeres olimpiai, háromszoros világ- és nyolcszoros Európa-bajnok, viszont – ellenzéki politikusok és a közösségi médiában megszólaló bírálók szerint – nem ért a pénzügyekhez. A sportág nemzetközi szövetsége által 1996-ban az évszázad birkózójának nevezett Yerlikaya tavaly amiatt is gúny tárgyává vált, hogy nyilvánosságra került: egy 2011-es bírósági határozat megállapította, hogy hamis érettségivel vették fel az egyetemre. Idén márciusban végül a volt birkózót kitették a bank igazgatótanácsából.
Pár évvel korábban, 2017-ben a VakifBankot és egy másik török pénzintézetet azzal vádoltak meg, hogy részt vettek az Iránnal szembeni amerikai pénzügyi szankciók kijátszásában. Reza Zarrab török–iráni aranykereskedő egy New York-i szövetségi bíróságon azt vallotta, hogy személyesen Tayyip Erdogan utasította Törökország két legnagyobb bankját, a VakifBankot és a Ziraat Bankot, hogy vegyenek részt a pénzmosásban. Az ügy tovább rontotta az amúgy is leszálló ágban lévő török–amerikai kapcsolatokat. A Vakif mindenesetre cáfolta, hogy köze lenne bármilyen, Iránt segítő akcióhoz.
Az 1954-ben alapított VakifBank a mérlegfőösszeg alapján a második, a fiókok számát tekintve a negyedik legnagyobb török pénzintézet, a többszörös Európa- és világbajnok török női röplabdacsapat névadó szponzora. A 2018-as alkotmánymódosítással jelentős végrehajtó hatalommal felruházott Erdogan 2019 májusában nevezte ki a bank elnökévé Abdülkadir Aksu volt belügyminisztert, aki 2002 és 2007 között szolgált az akkor még a kormányfői székben ülő Erdogan kabinetjében. Aksu az Erdogan által alapított, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) két betiltott elődjének, a Jólét Pártnak és az Erény Pártnak is tagja volt – ahogy Erdogan is. A bank részvényeinek több mint 37 százaléka a török kincstári és pénzügyminisztérium, csaknem 36 százaléka a Török Vagyonalap (TWE) és több mint 10 százaléka a VakifBank Nyugdíjalap tulajdonában van. A TWE elnöke 2018-tól maga Erdogan, ám könnyen lehet, hogy a banknak hamarosan szüksége lehet az állami vagyonalap tőkeinjekciójára. A Reuters hírügynökség forrásai szerint ugyanis a három nagy törökországi állami bank megszenvedi a járvány okozta túlhitelezést, és szaporodhatnak a nemteljesítő kölcsöneik, pedig a Fitch hitelminősítő intézet az idén már így is spekulatív befektetésnek ítélte a Vakif-papírokat. ¬ Keresztes Imre