Nehéz most bárkit is meggyőzni Ukrajnában arról, hogy Magyarország nem Oroszország szövetségese, Orbán nem Putyin legjobb barátja, s hogy Magyarország nem nyújt a Kremlnek közvetlen segítséget az Ukrajna elleni agresszióhoz – mondja a HVG-nek Dmitro Tuzsanszkij, az Ungváron működő Közép-európai Stratégiai Intézet vezetője. Szerinte a magyar–ukrán kormányközi bizottság budapesti ülése és Dmitro Kuleba külügyminiszter látogatása előtt két nappal aláírt orosz–magyar gázmegállapodás része Moszkva agresszív hibrid hadviselésének, melynek célja újabb válságok kirobbantása, a NATO és az EU belső egységének megbontása, valamint Ukrajna válságának mélyítése. „Eddig Oroszországot legalább az tartotta vissza az Ukrajna elleni támadástól, hogy az országon keresztül jutott el a gáz Nyugat-Európába. Most már ez a visszatartó erő sem létezik” – magyarázta.
Szerinte az EU-hoz forduló Ukrajna nem tehet sokat a magyar–orosz egyezmény érvénytelenítéséért. Annak lenne értelme, ha Lengyelország, Románia, az Európai Bizottság és Törökország bevonásával párbeszéd indulna Budapest és Kijev között arról, hogy ha nem is nyugati irányban, de megmaradjon Ukrajna gáztranzitország státusza. (2024-ben jár le az orosz–ukrán tranzitegyezmény, addig Moszkva kötelezettséget vállalt az Ukrajnán keresztüli szállítások fenntartására.)
Szerhij Szidorenko, a Jevropejszka Pravda című lap szerkesztője szerint az ukránok elsősorban Németországra, és nem az Orbán-kormányra mérgesek az Ukrajnát elkerülő vezetékek használatbavétele miatt. „Magyarország egyébként sem túl jó megítélése aligha változik, a lépés ugyanis nem okozott meglepetést. Már csak azért sem lesz elmozdulás, mert a magyar–orosz megállapodás hatása jóval mérsékeltebb, mint az Északi Áramlat II.-é, hiszen kisebb mennyiségről van szó” – mondja a szakértő. Hozzátéve: vannak olyan elemzők is, akik szerint ez nem ukránellenes lépés volt, hanem az Orbán-kormány egyszerűen a magyar érdekeket szem előtt tartva cselekedett, bár kétségtelen, hogy emiatt Kijev húzta a rövidebbet.
Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter a párbeszédet sürgeti, azt hangsúlyozva a HVG-nek, hogy Ukrajna rossz választ adott Magyarországnak a közös bizottság ülésének lemondásával. „Magyarország elvesz tőlünk 4,5 milliárd köbméternyi tranzitot, erre mi felfüggesztjük az ukrán–magyar gazdasági vegyesbizottság munkáját, egy olyan testületét, ahol a gázon kívül még rengeteg dologról van szó. Az Északi Áramlat II. megépítésével a németek 55 milliárdot vettek el, ellenük viszont semmit sem tettünk. Ez a fajta reakció nem segít, komoly tárgyalások helyett felesleges gesztusokkal foglalkozunk” – mondja. Szerinte míg Orbán már a jövő évi választásra való felkészülés részeként kötötte meg a jó árat szavatoló és a rezsicsökkentés fenntartását lehetővé tevő szerződést, az oroszok számára az volt a cél, hogy teljesen kiszárítsák az ukrán gázszállítási infrastruktúrát. „Lehet vádolni Magyarországot azzal, hogy nem vette figyelembe Ukrajna érdekeit, és nem konzultált Kijevvel, de itt másról is szó van: arról, hogy alapvetően változik meg a térség gázellátási struktúrája. Ám közben veszélybe került Ukrajna energetikai biztonsága is: ha az ukrajnai vezetéket kiszárítják, akkor a fizika törvényei miatt Magyarországról hozzánk érkező reverz szállítmányok sem lesznek” – mondja. ¬ németh andrás
