Tavasziátültetés

Túry Gergely

Orbán Viktor először 2000-ben mutatta meg, mekkora befolyása van arra, ki legyen Magyarország köztársasági elnöke. A Fidesz és akkori partnere, a Független Kisgazdapárt koalíciós szerződése értelmében utóbbit illette meg az államfőjelölés joga. Ám hiába támogatta a kisgazdák kongresszusa egyhangúlag Torgyán József pártelnök államfői jelölését, Orbán addig taktikázott, mígnem az ő jelöltje, Mádl Ferenc lett az elnök (Torgyán szemét kiszúrta az agrárminisztérium vezetésével). 2005-ben azonban, Szájer József és Áder János segítségével, már Orbánnak is a politikai praktikák gazdag arzenálját kellett felvonultatnia ahhoz, hogy a papírforma szerint jóval esélyesebb baloldali jelölt, Szili Katalin ellenében Sólyom Lászlót válassza meg a parlament államfőnek. Az Alkotmánybíróság korábbi elnökének nevét a Védegylet dobta be, ám formálisan csak parlamenti erők kezdeményezhették a jelölését, így az ő neve került a Fidesz által jegyzett ajánlóívre, melyet első helyen Orbán írt alá. A „vakondokos” parlamenti voksolásnak is nevezett államfőválasztás sikeréhez az is kellett, hogy az első kör taktikai bojkottjával a Fidesz egy időre még a saját államfőjelöltjét is cserben hagyja, a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ pedig tartsa magát ahhoz az elhatározásához, hogy ha az MSZP Szili Katalint jelöli, nem vesz részt a szavazásban.

Az újabb elnöki ciklus végére azonban már az államfőként meglehetősen autonóm módon működő Sólyom is kegyvesztett lett Orbánnál. Így került sor 2010-ben a bólogató elnök szerepre általa kinézett Schmitt Pál megválasztására, akinek államfői jelölését a Bulgáriában nyaraló pártelnök-miniszterelnök a családi vakációjáról küldött üzenetben, indoklás nélkül ajánlotta frakciótársai figyelmébe. Két évvel később, a hvg.hu által feltárt plágiumügybe belebukott Schmitt utódját is Orbán szemelte ki. Az akkoriban európai parlamenti képviselő Áder Jánost – a Fidesz alapszabályára hivatkozva – a kormányfő 2012-ben ismét személyesen ajánlotta pártja képviselőinek figyelmébe, akik csont nélkül meg is választották. Áder második ciklusa már nem volt ennyire biztos, a Hír TV legalábbis rögzítette azt a beszélgetést, amikor az egyik parlamenti bizottsági ülés szünetében a KDNP-s Rubovszky György azt magyarázza fideszes képviselőtársának, hogy Áder azért nem újrázhat az államfői székben, mert „a Viktor nem engedi”. S bár sokan tudni vélték, hogy Orbán csak a 2018-as választásokig marad kormányfő, utána átköltözik a Sándor-palotába Áder helyére, utóbbi végül a teljes, ötéves mandátumát kitölthette.