A felhasználók védelmét feláldozza a profit oltárán, a gyűlöletbeszédnek nem tudja igazán útját állni, és a terjeszkedésével nem tart lépést a helyismerete – sorjáznak a vádak abból a dokumentumcsomagból, amelyet a Facebook egyik volt munkatársa szivárogtatott ki a cégről.
Mark Zuckerberg figurája egy brüsszeli tüntetésen. Szabályozásért kiált a helyzet
afp / KENZO TRIBOUILLARD
Másvilág
Az új cégnév (Meta) logója egy képernyőn. Átfestik a cégért
AFP / KIRILL KUDRYAVTSEV
Nagyot ment a különleges fémeket gyártó kanadai Meta Materials részvényeinek árfolyama a múlt héten, de csak rövid ideig: a figyelmetlen befektetők rájöttek ugyanis, hogy nem meghökkentően olcsón jutnak a névváltoztató Facebook papírjaihoz, hanem teljesen más céget vettek ostrom alá. Mark Zuckerberg röviddel korábban jelentette be, hogy a Facebook a közösségi háló neveként tovább él, de a mögötte álló vállalat neve Meta Platformsra változik. A szilícium-völgyi székhelyen a közismert, felfelé mutató hüvelykujj helyét már át is vette az új jelkép, a végtelen kicsit oldalba ütött, kékre színezett szimbóluma. December 1-jétől a megszokott FB helyett MVRS lesz a részvény azonosítója, és a régi-új cégen belül két üzletágat hoznak létre. Az egyikben marad a Facebook, a WhatsApp és az Instagram, a másik pedig a Reality Labs nevet viseli, és Zuckerberg reményei szerint a közösségi médián túli jövőt képviseli.
A jövőt úgy hívják, metaverzum (metaverse), erre utal az új cégnév és a részvényazonosító is. A meta görög előtag jelentése valamin túli, ez esetben a való világon, az univerzumon túli virtuális, illetve kiterjesztett valóság. A kifejezést Neal Stephenson amerikai tudományos-fantasztikus író alkotta meg 1992-es, a cyberpunk műfajába sorolható, Snow Crash című regényében. A disztópikus történetben a gazdasági összeomlás utáni Amerikában a központi hatalom helyén korporációs minitársadalmak jönnek létre, s az emberek digitális változatai, az avatárok egyfajta háromdimenziós internetes világban lépnek kapcsolatba egymással (az avatár szó hindu eredetű, az alászálló isten megtestesülése halandó lényben). A metaverzum-irodalom másik meghatározó képviselőjének Ernest Cline 2011-es, Ready Player One című könyvét tartják, amiből Steven Spielberg forgatott filmet, de sokan idesorolják a Mátrix-trilógiát is.
Zuckerberg a prezentációjában megmutatta, hogyan is képzeli el az avatárok benépesítette virtuális világot, aminek a lényege, hogy nemcsak nézzük a képernyőn történteket, hanem részt veszünk bennük. Találkozunk más avatárokkal (és a mögöttük lévő valódi emberekkel), kriptovalutával vásárolunk, szórakozunk, annyira a virtuális világban élhetünk, hogy ott nemcsak otthonunk lehet, ha akarjuk, akár sárkányt is tarthatunk háziállatként. A metaverzumba virtuális valóságot (VR) teremtő készülék vagy az „igazira” vetítve kiterjesztett valóságot (AR) alkotó okosszemüveg visz el. Zuckerbergnek mindkettőre van terméke: a 2014-ben kétmilliárd dollárért megvett Oculus azonos nevű VR-szemüvege, illetve a Ray-Ban közreműködésével a minap bemutatott okosszemüveg. A Facebook augusztusban állt elő a Horizon Workrooms béta-változatával, ami ötven főig virtuális tanácstermet kínál a résztvevők avatárjai számára, vagyis interaktívvá és háromdimenzióssá teszi a koronavírus-járvány idején elterjedt videókonferenciákat. A szolgáltatás egyelőre korlátozottan hozzáférhető, és a hozzá szükséges Oculus Quest 2 VR-szemüveg ára 300 dollárnál kezdődik.
Azt, hogy az immár a Meta nevet viselő cég komolyan gondolja a metaverzumot, jelzi, hogy javában dolgozik rajta, az idén 10 milliárd dollárt költ rá, és a Reality Labs divízióban sürgölődő tízezer mérnök mellé ugyanennyit terveznek felvenni Európában. A szép új virtuális világ felé vezető úton nem egyedül menetelnek. A pionírok a videójáték-fejlesztők, akik már amúgy is igyekeznek bevonni a felhasználóikat a maguk teremtette világba. Az Epic Games Fortnite játékuniverzumában tavaly fellépett Travis Scott avatárja, a koncerten több mint 12 millióan vettek részt virtuálisan. A Roblox világában az idén májusban a Gucci divatház a centenáriumát ünnepelte, és digitális cikkeket adott el az érdeklődők avatárjainak. De a Roblox adott otthont szeptemberben annak a koncertnek, ahol a Twenty One Pilots duó digitalizált tagjai zenéltek. Megfiatalított avatárokként lép majd fel a svéd ABBA együttes, míg az Nvidia olyan metaverzumról álmodik, amelyben iskolai kirándulást lehet tenni az ókori Rómába, és gladiátorok élethű fellépését nézni a Colosseum küzdőterén.
A csak digitálisan létező virtuális javakra már most is évi 80 milliárd dollárt költenek a felhasználók, ezért a látnoki képességgel megáldottak biztató jövőt jósolnak a metaverzumnak, ami viszont a pesszimisták szerint negatív hatással lehet az emberi elmére, leértékelve az „igazi” valóságot. A Zuckerberg által felvázolt elképzelések azonban nem holnap valósulnak meg, és még az is lehet, hogy zsákutcának bizonyulnak. A különböző szereplők által teremtett virtuális világoknak átjárhatóknak kell lenniük, ami együttműködést és szabványokat, esetleg nyílt forráskódokat jelent. A háromdimenziós világot kínáló internet zökkenőmentes működéséhez pedig olyan hálózati erőforrások szükségesek, amelyek másodpercenként több milliárd műveletet támogatnak, különben szétesik a virtuális univerzum. Jelenleg a Fortnite világában egyszerre legfeljebb száz felhasználó játszhat, és a rendszernek másodpercenként néhány ezer műveletet kell elbírnia, az avatárok pedig választható figurák, nem a játékosok digitális másai.
