Várandósok: jellemző a magán- és az állami ellátás kombinálása

A magyar kismamák harmada, bár fizeti a tb-t, terhessége alatt kizárólag magánorvoshoz jár – derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézete által folytatott, az Orvosi Hetilapban nemrég megjelent, Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat adataiból. A több mint nyolcezer, 13–49 éves kismama megkérdezésével készült kutatás szerint nagyjából egyharmad-egyharmad arányban vannak, akik csak a magán-, illetve csak a tb által finanszírozott terhesgondozást veszik igénybe (utóbbit kicsit többen), és szintén az egyharmadhoz közelít azoknak az aránya, akik a gyermekük születése előtt magán- és állami vizsgálatokra egyaránt jártak. Akik nem akartak fogadott orvost a szülésnél, azoknak a többsége (a 83,7 százaléka) beérte az állami ellátással, akik viszont igen, azok majdnem mindannyian (a 89,5 százalékuk) legalább részben magánorvoshoz jártak. Az adatok felvételekor még nem volt érvényben az a szabály, amely szerint a nőgyógyászok nem kísérhetik magánbetegük szülését pénzért állami kórházban. Ma tehát a kismamák vagy magánkórházban szülnek a fogadott orvossal – ami legalább félmillió forintos kiadást jelent –, vagy az éppen beosztott orvos vezeti le a szülésüket a területileg illetékes kórházban. Vagyis pusztán azért, hogy ugyanaz az orvos legyen jelen az állami kórházban a szülésnél, aki a terhesgondozást is végezte, ma már nem érdemes a magánpraxisba járni, alkalmanként akár 20-25 ezer forintért.