Nem csak a szem a lélek tükre
A mindennapok részévé vált maszkviselésnek egy érdekes következményére hívták fel a figyelmet brit kutatók: az arc alsó felének eltakarása megakadályozza, hogy mások észrevegyék érzelmeinket, és megértsenek bizonyos kommunikációs jeleket. Az emberek hajlamosak automatikusan utánozni mások érzelmeket tükröző arckifejezéseit (mosoly, homlokráncolás, nevetés), ez hatással van arra, hogy miként érzünk együtt másokkal, hogyan lépünk szociális kapcsolatba velük, a háttérben álló idegi folyamatok azonban egyelőre tisztázatlanok – magyarázzák a kutatók a Cognitive, Affective & Behavioral Neuroscience című folyóiratban. Kísérleteik során 38 személy agyi aktivitását figyelték EEG-készülékkel, miközben félelmet, dühöt vagy boldogságot érző emberek arcának videófelvételeit nézték. Kontrollként mindennapi tárgyakról készült felvételeket használtak. A résztvevőket arra kérték, hogy a videók felének nézése során tartsanak tollat a foguk között, a többit toll nélkül nézzék. Azok a résztvevők, akik szabadon tudták mozgatni az arcukat (azaz nem tartottak tollat a foguk között), egyértelműen magasabb idegi tükröződést mutattak az érzelmi kifejezések megfigyelésekor (miközben a mindennapi tárgyak megtekintése során nem volt ilyen). Amikor a foguk között tartották a tollat, sem a boldog, sem a dühös arckifejezéseket nem tükrözték, a félelmet mutatót viszont igen. A kutatók szerint ennek az a magyarázata, hogy a szem által erősebben közvetített érzelmeknél, például a félelemnél a száj által szolgáltatott információk blokkolása nem befolyásolja az agy reakcióit az érzelemre. A szájtól függő kifejezéseknél viszont (amilyen például a boldog mosoly) erőteljesebb volt a blokkolás hatása. A szakemberek úgy vélik, hogy az arckifejezések feldolgozása nehéz feladat, és az agynak többféle támogatásra lehet szüksége hozzá. Ezek az eredmények ugyan nem változtatnak meg drámai módon semmit sem az életünkben, de segíthetnek annak megértésében, miként befolyásolják bizonyos elemek a másokkal történő kommunikációt.
