Kivannakamaszkmögött
A választásokhoz közeledve úgy tűnik, hogy az orvosok és virológusok szava helyett a közvélemény – leginkább a Facebook népének a véleménye – befolyásolja a kormányt a járványügyi szabályozásban. A Covid-helyzet okozta iskolai problémákkal is magukra hagyták a családokat.
Az oltási akcióhét nyitónapján. Felpörgött fertőzésszámok
Iskolaijárványgócok
Maszkos apuka. Nem tolták túl a védekezést
„Naponta derül ki számomra, hogy otthon tesztelt, de eltitkolni próbált Covid-pozitív esetek vannak, Covid-pozitív betegek járnak iskolába, vagy azért nem jelzik felénk, nehogy hivatalos legyen, és emiatt a közösséget bezárják. Mindemellett a szoros kontaktok (osztály- és csoporttársak, különórai társak, egy háztartásban élők stb.) egyáltalán nem tartják a karantént” – osztotta meg tapasztalatait közösségi oldalán egy Pest megyei házi gyermekorvos. Hozzátette: „Elkeserítő, hogy a péntek délután kiderült pozitív esetek leghamarabb csak hétfőn-kedden kapnak karanténhatározatot, addig a szoros kontakttársak vígan kirándulnak, nagyszülőket látogatnak, baráti összejövetelekre mennek.” Egy másik budapesti házi gyermekorvos szerint a szülők súlyosan veszélyeztetik az oltatlan vagy oltott, de idősebb, krónikus betegséggel küzdő tanárokat azzal, hogy a tünetes gyereküket nem tesztelik, vagy csak otthoni gyorsteszttel, majd nem jelentik az iskolának és a gyerekorvosnak, ha covidos. Ha ugyanis pozitív, akkor nemcsak a gyerek kerül karantéba, hanem az osztálytársai is. Vagyis egy pozitív eset miatt akár harminc családnak is át kell szerveznie az életét. Bár ebben sincs egységes gyakorlat, mert vannak iskolák, ahol csak az érintett gyerek körül ülők, padtársak kerülnek karanténba. Arra is számos példa akad, hogy mire kiszabják a karantént, már le is telik a 10 nap, amit otthon kellett volna töltenie az osztálynak.
A szülők „titkolózását” magyarázza, hogy sokak szabadságát felemésztette a tavaszi harmadik hullám alatti iskolazárás, a nyári és az őszi szünet. Ha egy gyerek a társa betegsége miatt került karanténba, és emiatt a szülő nem tud dolgozni, akkor nem jogosult táppénzre, csak a szabadsága terhére hiányozhat. Ha az iskolában a Covid miatt rendkívüli szünetet rendelnek el (az alsó tagozatban ez a jellemző gyakorlat, hiszen a kicsik még nehezen oktathatók digitálisan), az elmaradt tanórák egy részét pótolni kell. Erre az Oktatási Hivatal szerint szombatonként vagy a rendes tanórák után, pluszórák formájában kellene sort keríteni.
Korábban az operatív törzs időről időre beszámolt arról, hány helyen kellett osztályokat, csoportokat karanténba küldeni, most ilyen rendszeres tájékoztatás nincs. Október közepén 2 százalékos arányt közölt a szaktárca, november elején Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár azt nyilatkozta, hogy a Coviddal érintett iskolák aránya a negyedik hullám alatt még nem haladta meg az 5 százalékot. Március elején, a harmadik hullámban, amikor a kormány a digitális oktatásra való átállásról határozott, az általános iskolák közel 30 százalékában volt jelen igazolhatóan a vírus.
Abban mindenki egyetért, hogy az iskolák bezárása sem a szülőknek, sem a gyerekeknek nem lenne jó. Az viszont érthetetlen, hogy – szemben a külföldi példákkal – Magyarországon miért vannak az iskolák és a családok magukra hagyva a problémával. Bajoroszágban például heti kétszer van ingyenes PCR-teszt az alsósoknak, heti háromszor gyorsteszt a felsősöknek, Berlinben pedig minden iskolai dolgozót és diákot heti háromszor kötelezően tesztelnek. Ott ugyanis tudják: a rendszeres iskolai tesztelés megakadályozza a pozitív esetek eltitkolását, és segít kordában tartani a fertőzést. ¬ Matalin Dóra