Nyugatonahelyzetváltozóban

„A hidegháború vége óta a mostani a legkomolyabb kísérlet Európa destabilizálására” – értékelte a fehérorosz–lengyel határon kialakult helyzetet Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Hozzátette: hibrid háború folyik Lengyelország és az EU ellen, s attól tart, a legrosszabb még hátravan. Ellátogatott a Lengyelország többi részétől hermetikusan elzárt határ menti övezetbe, majd úgy nyilatkozott, hogy néhány napig tartó viszonylagos nyugalom után a fehér­orosz határőrök ismét tömegesen indították el az elsősorban a Közel-Keletről és Afganisztánból érkezett menekülteket a határakadályok és a lengyel katonák sorfala elé.

A különbség csak annyi, hogy míg korábban fehérorosz oldalról egyetlen nagy tömegben küldték a menekülőket, az utóbbi napokban ők kisebb csoportokban, egymástól viszonylag távolabb lévő helyeken „támadják” a határt. Az is megváltozott, hogy gyakorlatilag kiürült a két ország határán lévő erdő, mert a menekültek többségét a fehéroroszok a közelben lévő raktárakban kialakított átmeneti szállásokon helyezték el. Az augusztus óta tartó határválság azonban egyáltalán nem oldódott meg: miközben már közel negyvenezer ember jutott be Lengyelországba, a fehérorosz oldalon feltorlódottak többségének nem áll szándékában visszatérni szülőföldjére.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő közben a BBC-nek adott nyilatkozatában elismerte, hogy országának határőrei „félrenéztek”, amikor a menekülők tömegesen indultak el a lengyel határ felé. Ugyanakkor cáfolta, hogy Minszknek bármi köze lenne ahhoz, hogy június óta több tízezres, főként Irakból, illetve Törökország felől érkezett tömeg lépett be az országba. Lukasenka érvelését gyengíti, hogy szinte valamennyi menekült repülővel érkezett, ehhez pedig elengedhetetlenül szükségük volt a fehérorosz hatóságok által megadott vízumra. Az időzítés is gyanús, mert a menekültek azt követően jelentek meg az EU határain – először Litvánia mentén –, hogy az EU büntetőintézkedéseket léptetett életbe Lukasenka rezsimje ellen.

A menekültválság annak ellenére megosztja a lengyel társadalmat, hogy a többség egyértelműen támogatja az érkezők elleni kemény fellépést. Egy nappal az után, hogy a menekültek gyermekeiről képeket magasba emelő tüntetők tiltakoztak a lengyel hatóságok embertelennek minősített bánásmódja miatt, a határhoz közeli Bialystokban több száz ember vonult nemzeti lobogókkal az utcára, hogy támogassa a kormányt. A menekülteket számos országban segítő Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet a napokban be is szüntette a tevékenységét a határ mentén, mert több járművüket megrongálták, kiszúrták a gumikat, betörték az ablakokat, valamint a lámpabúrákat. Érkeznek civil önkéntesek is a térségbe, több százan jelentkeztek, hogy a hadsereg háta mögött lévő erdőkben járőrözéssel találják meg a határon esetleg átjutottakat, és segítsenek nekik.

A környező többi állam is tart a válság kiszélesedésétől. Nemcsak Lengyelország és a júniusi első hullám által érintett Litvánia épít kerítéseket, hanem a Fehéroroszországgal ugyancsak határos Lettország is. Sőt a legészakabbra fekvő volt szovjet balti tagköztársaság, Észtország szintén döntött az orosz határra szánt kerítés megépítéséről. Finnországban pedig a nacionalista ellenzék nyújtott be bizalmatlansági indítványt a balközép kormány ellen, amely a vádak szerint nem tesz eleget az ország határainak védelméért.