Leányregény

Túry Gergely

Magyarországon a vállalatok profitja után fizetendő társasági nyereségadó egységesen a nyereség 9 százaléka. Elvileg. A gyakorlatban azonban szinte akármekkora adóteher sújthat egy-egy céget: a HVG 500-as toplistájában 67 százalékos arányra, de negatív adóra is van példa.

A csak néhány kivételes esetben előforduló, viszonylag csekély adómínuszokat általában az magyarázza, hogy a megelőző év beszámolójának adatait utólag korrigálva a cég arra jut, hogy a korábbi számok alapján a kelleténél több adót fizetett be, és ezt a többletet levonja az aktuális kötelezettségéből. (Értelemszerűen ebből is csak akkor lehet negatív szám, ha az előző évi korrekció nagyobb a mostani nyereség után fizetendő mostani adónál.)

Az extrém magas adómértékben ennek az esetnek a fordítottja is közrejátszhat: utólag derül ki, hogy egy cég az előző évben a szükségesnél kevesebbet utalt át az adóhivatalnak. Ennél sokkal nagyobb tétel azonban az energiaellátók, valamint a víz- és hulladékos szolgáltatók különadója, amelynek mértéke a nyereség 31 százaléka; a társasági adóval együtt ez egy valamirevaló energiaszolgáltató esetében máris 40 százalék. Ráadásul ez a taksa nem is egyszerűen a nyereség, hanem az abból kiindulva számított nyereségadó-alap után fizetendő. Vannak ugyanis úgynevezett adóalapot csökkentő, illetve növelő tételek; utóbbiak legnagyobbika általában a céltartalékképzés. Az adó mértékét tehát nem egyszerűen a nyereségből, hanem az e különleges tételekkel csökkentett/növelt nyereségből kiindulva kell kiszámolni. A legnagyobb, 67 százalékos nyereségadó-aránnyal sújtott MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. esetében ezek a súlyosbító tényezők mind összejöttek (a céltartalékképzést az áramkereskedő cég a szén-dioxid-kvóták várható drágulása miatt tartotta szükségesnek).

A mérleg másik serpenyőjében pedig a – főleg ipari – vállalatok Magyarországra édesgetése érdekében beígért, sokszor egyedi alkuk alapján kialakuló kedvezmények vannak. Így történhet, hogy a Top 500 cégeinek eredményét ágazatonként is látványosan eltérő adók terhelik. A legmagasabb, éppen 30 százalékos ez az átlag az energiacégek körében (ne felejtsük: nem kizárólag a különadóval megcélzott energiaszolgáltatók tartoznak e körbe), a legalacsonyabb pedig – alig 2 százalékos – a kormányzati iparpolitika kitüntetett kedvencének számító járműiparban (lásd Ágazatok jellemző adatai és legnagyobb eredményű cégei című felsorolásunkat). E csoport legnagyobbja, az Audi Hungaria Zrt. például tavalyi eredményének csupán az egynegyed százalékát fizette be nyereségadóként.

Külön sztori a profittermelő külföldi cégleányokkal gazdagított társaságoké. Az osztalék után ugyanis, hiszen az alapját képező nyereség után a jól menő cégleány már a saját hazájában megfizette az adót, Magyarországon nem kell adózni; sok vállalkozás esetében ez magyarázza, hogy az adózás előtti és az adózás utáni eredmény összege majdnem vagy akár teljesen megegyezik.