Valóságbarántva
Minősíthetetlen pocskondiázásra adott elegáns válasznak is beillene Parti Nagy Lajos új remeklése. Főhőséből, a hírneves Kner dinasztia egyik ismeretlen figurájából, életének ténymorzsáira támaszkodva, olyan hús-vér asszonyt formált, akinek alakját már a valóság is nehezen írhatná át.
AKnerdinasztia
Kner Izidor 1882-ben alapított egyszemélyes könyvnyomtató műhelye két évtized alatt lett országos hírű, piacvezető cég. A gyors és látványos karriernek mindazonáltal megvoltak az előzményei: két nemzedék családfője, idősebb és ifjabb Kner Sámuel már könyvkötéssel és – mint azt a cég jellegzetes emblémájának könyvhordozó, tékás alakja is mutatta – könyvvásározással foglalkozott. Valamiképp innen eredeztethető a zsidó família vezetékneve is. Az egyik feltételezés szerint a Vág vidékéről érkező ősök a szlovák knihár, vagyis könyvkötő szó nyomán lettek Knerek, a családi legendárium viszont inkább azt valószínűsíti, hogy a sváb ragadványnevük (Knehr, Kneher – szűkösen élő, takarékos) egyszerűsödött a márkanévvé.
Az bizonyos, hogy Gyomára az ifjabb Kner Sámuel 23 évesen telepedett be, s feleséget is ott talált. Az 1856-ban kötött házasságukból 12 gyermek született, kilencen megérték a felnőttkort is – tudható Erdész Ádám történész 2017-es tanulmánykötetéből, amely a gyomai nyomda és tulajdonosai históriájának megkerülhetetlen forráskiadványa. A család legidősebb fiúgyermeke, Izidor a könyvkötői inasévek után lépett apja örökébe, az ő nagy ötlete az volt, hogy felismerte, milyen nagy üzlet a közigazgatási nyomtatványok készítése. 1912-ben már háromezerféle, saját maga által áttekinthetővé varázsolt sablont raktározott – portékáit vitték is, mint a cukrot. A míves könyvek szellemi központjává Gyomát a két világháború között a nyomdaalapító elsőszülött fia, Imre tette, akinek a kiadói mellett kiterjedt baráti kapcsolata volt a korszak meghatározó alkotóival, Szabó Lőrinctől Móricz Zsigmondon és Fülep Lajoson át Füst Milánig. Kner Imre öt testvéréből kettőt, Albertet és Erzsébetet, valamint unokaöccsét, Haiman Györgyöt a magyar könyvművészek sorában máig a legnagyobbak között tartják számon. 1944-ben a család többségét deportálták, a munkaszolgálatot túlélt Kner Mihály – Imre fia – ugyan hozzáfogott a kifosztott nyomda újraindításához, ám 1945 decemberében reményét vesztve öngyilkos lett.
A hírneves Knerek közé sok évtizedes késéssel most jelentkezik be Kner Sámuel legkisebb lánya. Az eddig jószerével ismeretlen, a rokonsága árnyékában élt Beczkóyné Kner Piroska személye azt követően vált érdekessé, hogy néhány évvel ezelőtt előkerült az 1915-ben írott, ám kéziratban rekedt szakácskönyve. A több száz receptes szerző egyetlen fennmaradt művét most az elődökhöz mérhető és azokra hajazó – Pintér József tipográfus megálmodta – külcsínben a gyomaendrődi Határ Győző könyvtár és a Magvető Kiadó adta közre párban Parti Nagy Lajos műfajteremtő „féltényregényével”.