Lehullazálharc
A kormány propagandaközpontja nemcsak félrelőtt, amikor az ellenzék feltételezett vezéralakjaiként Karácsony Gergelyt és Bajnai Gordont akarta kompromittálni a választások előtt, de azt sem vette észre, hogy a Fidesz holdudvara tűnik fel a titokzatos Anonymus sztorifüzérjében.
Övék a világ
Gyűjtögetőkköre
Csak a bolond nem látja
Illusztris vagyonkezelők szemelték ki maguknak a Hegyvidék Bevásárlóközpontot, és valamiképp mindegyik kötődik az Orbán–Tiborcz házaspárhoz. A Z61 Vagyonkezelőt Száraz István alapította. Ő az, aki felhajtotta a Fidesznek az Origo hírportált, majd vendéglátóipari vállalkozásaival csatlakozott Orbán Ráhelék gasztronómiában utazó üzleti-baráti csapatához. Száraz az idén megszerezte az italkereskedelemben elismert Culinaris nevű céget is, amelynek történetesen a hegyvidéki plázában is van egy bemutatóboltja.
Az Apor Vilmos térre címezte székhelyét a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. is, amely azzal vívta ki a közvélemény figyelmét, hogy egy óriási birtok fejlesztésébe kezdett Balatonhenyén. A Fekete-hegy esetében az alapítói kör a Magyar Turisztikai Ügynökséghez kötődik, amely ugyancsak a kormányfő lányának felségterülete. Ma már mindkét vagyonkezelő, tehát a Z61 és a Fekete-hegy végső tulajdonosát is egy magántőkealap fedi el, méghozzá egy olyan magántőkealap, amelyet a Tiborcz baráti társaságához tartozó Szécsényi Bálint kezel. (Igaz, a balatonhenyei birtokra utóbb tulajdonosként bejelentkezett a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere, Oszkó Péter, de alapkezelőnek megmaradtak Szécsényiék.) A bevásárlóközpontban működik egy ügyvédi iroda is, amelynek névadója Jókay István. Ő és csapata a jogi tanácsadója a Transmashholdingnak, amely a kormányszóvivő férjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak az oroszokkal közös üzletét, a vasútijármű-gyártást viszi.
A bevásárlóközpont felső emeletén alig néhány irodányi hely van, mégis elfér benne egy kockázatitőke-alap, a Morando is. Ez az a befektetőtársaság, amelyet még 2009-ben töltöttek fel az Európai Unió négymilliárd forintjával, hogy tőkével szálljon be ígéretes vállalkozásokba, és amelynek a kezelésével Gansperger Gyulát bízták meg. Igen, ebből az következik, hogy Gansperger a Bajnai-kormány idején részesülhetett uniós forrásokból. Méghozzá úgy, hogy az alapkezelő felügyelőbizottságában hamarosan megjelentek Orbán Viktor akkori tanácsadói, a századvéges Heim Péter, valamint a biztonságpolitikával foglalkozó Tombor András meghosszabbított keze, jelesül az ügyvédje. Heim és Tombor azokban a hónapokban éppen a Fidesz választási győzelmén munkálkodtak. 2017-ig a Morando két másik cége, valamint Tombor András több érdekeltsége is a hegyvidéki plázában működött, Gansperger pedig a mai napig fel szokott tűnni az Apor Vilmos téren. Ganspergert egyébként Tombor is segíthette a városházi útvesztők kiismerésében, hiszen a Tarlós-érában Orbán őt bízta meg, hogy felügyelje a közbeszerzések megfelelő alakulását a kleptomániások számára időnként érthetetlenül kockafejű Tarlóssal szemben. Ha Anonymus faék egyszerűségű logikáját követnénk, mindebből az következne, hogy Bajnai 2009-ben átállt a Fideszhez. Ám ahogy akkor sem erről volt szó, úgy Ganspergerből sem lett baloldali vállalkozó.
Megkésetttisztogatás
A főpolgármester környezetében már hónapokkal ezelőtt azon aggódtak, melyik lesz az a korrupciógyanús sztori, amely a Tarlós-időszakból átnyúlva végül Karácsony Gergely fejére hullik vissza. A BKV-nál ugyanis már júliusban kibukott egy számlagyár, ahogy arról a HVG is beszámolt. A SYS IT Services Kft. 2019. június 28-ától nyerte el a BKV informatikai üzemeltetési és fejlesztési szolgáltatásaira kiírt közbeszerzést. A fővárost akkor még Tarlós István főpolgármester irányította, a BKV elnök-vezérigazgatója pedig azóta is Bolla Tibor. Az áfacsalók után nyomozó adóhivatal 2020-ban vette észre a számlagyártást a SYS-nél, ami óhatatlanul érintette a fővárosi közlekedési vállalatot, méghozzá Karácsony polgármestersége alatt is. Érdekes szál a sztoriban, hogy a SYS és szerződése története egészen addig a Synergonig nyúlik vissza, amelynek 2013–2014-ben Gansperger Gyula volt az igazgatósági elnöke.
A BKV körül más területen is forronganak az indulatok, a vállalatnál ugyanis még mindig az a szerződés él a köztéri hirdetési felületek értékesítésére, amelyet részben Simicska Lajoshoz, illetve azóta már Mészáros Lőrinchez kötődő cégekkel kötöttek. Ugyanez igaz a főváros egészére is: a Budapest közterületein lévő plakáthelyeket vagy Mészáros felügyeli a Mahir hirdetőoszlopain, vagy a kormánnyal jó viszonyt ápoló francia JCDecaux az úgynevezett citylightokon. A Mahir egykori alapításánál még Gansperger is ott bábáskodott, a JCDecaux elődjénél pedig korábban Tombor András volt a vezérigazgató. A HVG úgy tudja, a Városházán is vannak olyan hangok, amelyek méltatlankodnak amiatt, hogy még mindig a kormányhoz kötődő szereplők osztják el a reklámfelületeket a fővárosban. Legutóbb, amikor a BKV kora ősszel meghirdette a közbeszerzést saját felületeinek üzemeltetésére, az eddig nyeregben lévő konzorcium megtámadta azt, és Karácsonyék vissza is vonták a tendert. Ez viszont azzal járt, hogy Budapesten továbbra is Orbán Viktor két barátjának, Mészáros Lőrincnek és Garancsi Istvánnak a cégén múlik, hol kinek a hirdetését fogják kiplakátolni.
Hárítanak
Tévedések végjátéka
Bár nyomokban valóban tartalmaz titkosszolgálati módszereket a Karácsony Gergelyt lejáratni hivatott „botrány”, nem valószínű, hogy az orosz titkosszolgálat állna a Városháza-gate mögött, ahogy azt a főpolgármester sugallja – mondták a HVG-nek név nélkül nyilatkozó egykori titkosszolgák. Amatőr munka – kommentálták az előre megkoreografált akciót, amelynek elszenvedője elsősorban a főpolgármester és az általa irányított hivatal. Akkor jó egy titkosszolgálati lejáratás, ha nem átlátszó. Ha tényleg azt hiszi a kívülálló, a közvélemény, hogy valaki sáros, adott esetben korrupt, és nem csak politikailag járatják le.
Jóllehet a titkosszolgálatok is szoktak hasonló akciókat végrehajtani, az ilyenek megtervezésekor gondosan ügyelni kell arra is, hogy a kívülállók ne jöjjenek rá, kinek az érdeke a szivárogtatás. A Városháza-gate esetében túlságosan nyilvánvaló, hogy a fabrikált történet kitalálása, a szereplők csőbe húzása a kormánypárt propagandagépezetének áll érdekében. Nem kell hozzá különösebb szakértelem, hogy meg lehessen állapítani: a hangfelvételeket eleve azzal a céllal készítették, hogy egy kampány során felhasználhassák őket. Ilyen felvételt ma már szinte bárki tud csinálni, akár telefonnal is. Bár azt egyelőre nem tudni, ki rögzítette a beszélgetéseket, és az mindenképpen pikáns, hogy egy orosz származású milliárdosnál, a Rahimkulov családnál is gond nélkül „forgott a magnó”, ez nem jelenti azt, hogy őket is beavatták volna az akcióba.
Ha az oroszok lettek volna ennek a hátterében, akkor azt nem ennyire átlátszó módon teszik – magyarázta lapunknak egy volt kémelhárító, példaként olyan történeteket hozva fel, amikor legfeljebb csak tippelni lehet a titkosszolgálati szálra. Jó példa erre a fideszes Szájer József esete, aki egy brüsszeli házibuliban bukott le. A kormánypárton belül is akadnak olyanok, akik szerint a fideszes politikus lebukásának hátterében akár egy titkosszolgálati akció is állhatott. Ám ha így történt is, maga a lelepleződés puszta véletlennek is tűnhetett, míg a Városháza-gate túlságosan direkt és lekövethető.
A módszer ugyanakkor nem ismeretlen a szolgálatok által végrehajtott úgynevezett befolyásolási műveletekben. Megesik, hogy a titkosszolgálatok – például észrevétlenül rögzített hangfelvételek manipulatív megvágásával – bűnözőket, szélsőséges figurákat ugrasztanak egymásnak, vagy így érik el, hogy bizalmatlanság alakuljon ki egy csoporton belül. De a hidegháború idején olyan is megtörtént, hogy egy külföldi diplomatánál drogot rejtettek el, majd ráhívták a rendőrséget, ezzel hozva kényelmetlen helyzetbe az illetőt. A kommunista magyar hírszerzés idejében működő, házon belül csak „piszkos ügyek osztályának” nevezett részleg segédkezett abban, hogy egy nyugatnémet politikusról részben valós tényeken, részben hazugságokon alapuló információkat szivárogtassanak a sajtónak, ezzel próbálva őt lejáratni. Ezekben az esetekben azonban a Városháza-gate-nél szofisztikáltabban oldották meg a feladatot: voltak annyira vagányok, hogy eleve a független külföldi sajtót tévesztették meg, és a konstruált rágalmat úgy építették fel, hogy az az újságírók által ellenőrizhető valós tényeket is tartalmazza, ezzel is hitelesítve a sztorit. ¬ Dezső András
