Ragályosinnováció

AFP / Valeriy Melnikov

Nem ismerik, ezért tartanak tőle – nem meglepő, hogy az esetek jelentős részében így summázható a válasz, amikor a piackutatók rákérdeznek, miért nem használja valaki az újabb pénzügyi megoldásokat. A mobilbankkal nem élők esetében például a megkérdezettek 19 százaléka hivatkozott a biztonság hiányára. Minél innovatívabb egy fizetési mód, annál kevésbé bíznak benne a fogyasztók – állapították meg a MasterCard elemzői. Ahogy azt is, hogy az ismeretek szintje a megkérdezettek demográfiai és jövedelmi hátterével is összefügg. Leginkább az egyetemi diplomás, 350 ezer forintnál nagyobb jövedelműek kísérleteznek az innovatív pénzügyi megoldásokkal, legkevésbé pedig a nyugdíjasok és/vagy az alapszintű, illetve szakiskolai végzettségűek, továbbá a legfeljebb 150 ezer forintos átlagjövedelműek. Az igazsághoz tartozik, hogy a magyar lakosság jelentős része nem is törekszik arra, hogy megismerje az újdonságokat, jellemző az innováció iránti nyitottság általános hiánya. A MasterCard kutatása szerint a hazai fogyasztóknak csak a 39 százaléka állítja, hogy érdeklődik a fizetési megoldásokkal kapcsolatos új információk iránt, és mindössze a negyedük igyekszik proaktív módon megismerni azokat.

Pedig a megnyugtató ismeretanyag gyakran nem rakétatudomány. Erre példa a mobilfizetések kapcsán gyakran felmerülő tévhit, hogy aki a mobiljába digitalizálja a bankkártyáját, ráfázhat, ha valaki ellopja a telefonját vagy legalább pár percig hozzáfér, mert kinyerhetők belőle a kártyaadatok. Ezzel szemben az igazság az, hogy az adatok nemhogy nem olvashatók ki, valójában bele sem kerülnek az okostelefonba, okosórába. Ugyanis a fizikai kártya digitalizációja nem azt jelenti, hogy a készülék elmenti a plasztiklapról általunk is leolvasható adatokat, majd azt „mutogatja” fizetéskor a POS-termináloknak. Valójában az történik, hogy az adatokat egy véletlenszerűen generált bonyolult sorszámmal helyettesíti a rendszer, s ezt a számsort a kártyakibocsátó bank vagy az Apple Pay esetén az Apple köti össze a hagyományos bankkártyával. Tehát az érzékeny adatokkal sem a kereskedő, sem az ügyfél saját telefonja nem lesz tisztában, mindkét „fél” csak a random generált számsort ismeri, s a tranzakciót a megbízható szolgáltatók „okézzák le”.

Mastercard

Az európaiak majdnem fele fontosabbnak tartja a mindennapi tevékenysége során kibocsátott szén-dioxid csökkentését most, mint a járványt megelőzően – derül ki a brit online piackutató YouGov cég kutatásából. A szennyezés mérésére számtalan kalkulátor áll rendelkezésre az interneten, ám a használatuk körülményes: minden tevékenységet, fogyasztást, vásárlást tételenként kell bepötyögni. Erre kínál megoldást a tavasszal bejelentett MasterCard Carbon Calculator, amely nem közvetlenül a végfelhasználóknak, hanem a pénzintézeteknek szól: ha beépítik a saját rendszerükbe, a kártyabirtokos ügyfeleik a mobilbankjukban láthatják, hogy a vásárlásaiknak milyen hatása van a környezetükre. (Hasonló újítást a Visa is bevezet 2022-től Eco Benefits néven.) A megoldás itthon világviszonylatban is az elsők között, Öko Kalkulátor néven érhető el november közepe óta a Gránit Banknál. A háttérben a svéd Doconomy nevű cég szoftvere dolgozik, amely a legnagyobb vállalatok tényleges karbonkibocsátási adataiból, valamint iparági átlagok alapján megbecsüli minden egyes bankkártyás tranzakció karbonlábnyomát. Az ügyfelek nemcsak ellenőrizhetik, hanem semlegesíthetik is a kártyás fizetéseikhez tartozó kibocsátást: pénzt küldhetnek a 10 Millió Fa Alapítványnak, hogy abból fát ültessen a szén-dioxid elnyelésére.