Táborbontás

Torgyán és a boríték: A rendszerváltás utáni első koalíciós kormányban a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) elnökéről, Torgyán Józsefről 1991 tavaszán röppent fel, hogy a Kádár-rendszerben besúgó lehetett. Antall József miniszterelnök ezt kivizsgáltatta, és az eredményt 1991. május 31-én akarta átadni Torgyánnak egy borítékban, amit ő nem volt hajlandó átvenni. A huzavona nyomán szakadás támadt az FKGP-ben, a párt a következő év februárjában kilépett a koalícióból, Torgyánon pedig hosszú ideig rajta ragadt a – mint utóbb kiderült – hamis ügynökvád.

Horn és a pufajka: A rendszerváltás után, de különösen az 1994–1998 közötti kormányfősége idején visszatérő téma volt Horn Gyula szerepvállalása 1956-ban. Ő azt állította, hogy a forradalom napjaiban a kommunista párt által megbízott fegyveres járőr, majd nemzetőr volt, de történészek szerint inkább a pártmilícia tagjaként, majd 1957 nyaráig karhatalmistaként („pufajkásként”) szolgált. Máig nem tisztázott, pontosan mit tett abban a bő fél évben, a forradalommal kapcsolatos nézetei pedig élete vége felé is vihart kavartak.

Orbán és a pletyka: 2002. január 16-án jelent meg Kende Péter A Viktor című botránykönyve. A szerző a miniszterelnök portréját kívánta megrajzolni, de eközben kíméletlenül szemezgetett főhőse magánéletét érintő bizonyítatlan pletykákban is. Orbán nem igazán védekezett, de egy rádióinterjúban leszögezte: „Lesz még olyan idő, amikor a család, a gyermek, a barátság ismét szent és támadhatatlan lesz majd Magyarországon.” Elemzők szerint a könyv hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Fidesz 2002-ben elvesztette a választást.

Kövér és a kötél: Néhány héttel a 2002. áprilisi országgyűlési választások előtt a békéscsabai Ifjúsági Házban tartott kampányrendezvényen az akkori Fidesz-alelnök, Kövér László akasztásos öngyilkosságot ajánlott azoknak, akik elhiszik, hogy a magyarok „képesség nélküli, alkalmatlan, tehetségtelen nép”, de mindenekelőtt azoknak, akik ezt el akarják hitetni (értsd: a baloldali ellenzék). A helyszínen derültséget keltett fordulat „köteles beszédként” híresült el, az MSZP kampánytémát csinált belőle a szöveget nem pontosan, sokkal direktebben idézve, tüntetést is szervezve Kövér ellen, aki perelt. A beszéd máig Kövér imázsának része, és szerepe lehetett a Fidesz akkori választási vereségében.

Medgyessy és a kémelhárítás: Alig három héttel hivatalba lépése után, 2002. június 18-án a Magyar Nemzet megszellőztette, hogy Medgyessy Péter kormányfő 1977 és 1982 között D–209-es kódnéven kémelhárító (szt-tiszt) volt. Medgyessy először a lemondását fontolgatta, majd azt állította, nemzeti hős volt, mivel a KGB ellen is dolgozott, mások szerint viszont a munkatársairól jelentett. Az ügy válságot okozott a koalíciós partner SZDSZ-ben, de Medgyessy nem közvetlenül ebbe bukott bele két évvel később.

Gyurcsány és az őszödi beszéd: 2006. szeptember 17-én egyszerre több szerkesztőség is megkapta annak a beszédnek a szövegét, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondott az MSZP-frakció zárt ülésén Balatonőszödön. Ebben reformokat sürgetett, és kárhoztatta a korábbi tétlenkedést. Az elhíresült „elkúrtuk” kifejezést is tartalmazó beszéd belpolitikai vihart kavart, elhúzódó utcai tüntetéseket váltott ki, illetve máig alapot szolgáltat Gyurcsány és a pártja (valamint a szövetségesei) elleni támadásokhoz.

Bajnai és a libák: Miniszterelnöki kinevezése napján, 2009. április 14-én volt az egyik első tüntetés Bajnai Gordon ellen, akit a közvélemény egy része felelőssé tett a Hajdú-Bét baromfifeldolgozó csődjéért. A cég 2003-ban omlott össze, amikor Bajnai a debreceni vállalatot tulajdonló Wallis Rt. vezérigazgatója volt. A vád szerint rajta múlt, hogy tönkrement sok száz libatenyésztő család, és többen öngyilkosok lettek reménytelen helyzetükben. Az ügyet azóta jó párszor felhánytorgatták (annak dacára, hogy a Wallis is nagyot bukott az üzleten).

Schmitt és a plágium: A hvg.hu 2012. január 11-én hozta nyilvánosságra, hogy az államfő, Schmitt Pál 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt más szerzők műveinek szinte szó szerinti fordítása, ráadásul ezt nem tüntette föl. Az érintett először tagadott, ám a sajtó folyamatos leleplezései, illetve a lefolytatott egyetemi vizsgálat március végére igazolta a vádat, és visszavonták Schmitt doktori címét. Az államfő ezt sérelmezte, a köztévében emlékezetesen kínosra sikeredett interjúban magyarázkodott, majd április 2-án lemondott.

Borkai és a jacht: 2019. szeptember 30-án, két héttel az önkormányzati választások előtt jelent meg az első bejegyzés az Ördög ügyvédje aláírással egy titokzatos blogon, ahol aztán leleplező felvételek láttak napvilágot Borkai Zsolt fideszes győri polgármesterről, egykori olimpikonról, amint bő egy évvel korábban egy horvátországi luxusjachton rendezett orgián szórakozott. Borkai először tagadta a történteket, majd október 7-én elismerte, és bár a választást megnyerte, november elején lemondott.

Szájer és az ereszcsatorna: 2020. november 29-én lemondott európai parlamenti képviselői mandátumáról a Fidesz-alapító Szájer József „egyre nagyobb lelki megterhelésre” hivatkozva. A magyarázat ezután érkezett: kiderült, november 27-én Brüsszelben Szájer melegek szexpartiján vett részt, amit a koronavírus miatti kijárási korlátozásokat megszegve szerveztek. A betoppanó hatóságok elől a képviselő az ereszcsatornán leereszkedve menekült, ám a rendőrök az utcán előállították, és drogot is találtak a hátizsákjában. Amikor megjelent a hír a rendőrségi rajtaütésről, beismerte, hogy részt vett az ominózus partin, és ez volt lemondásának valódi oka. Aznap a Fideszből is kilépett, és minden egyéb tisztségét is megvonták tőle.