Viharos gyorsasággal esett szét harminc évvel ezelőtt a Szovjetunió. A 15 egykori köztársaság egymástól nagyon különböző utat járt be, a balti államok visszatértek a Nyugathoz, a legtöbb utódállamban viszont önkényuralmi rendszer alakult ki.
Vlagyimir Putyin Szibériában. Visszahozná a birodalmat
afp / ALEXEY PANOV
Háborúsveszélyazukránfronton
Ukrán katona a keleti fronton. Betáraztak
AFP / ANATOLII STEPANOV
A nyugati vezetők egymás után jelentik be, hogy Oroszország súlyos árat fizet, ha megtámadja Ukrajnát. Az USA és az EU, a NATO, valamint a G7 csoport tagjai gazdasági és politikai büntetőintézkedésekről beszélnek, ugyanakkor azt is rendre megerősítik, hogy orosz offenzíva esetén Kijev nem számíthat közvetlen katonai segítségre. Miután Moszkva állítólag már mintegy százezer katonát vezényelt a határra, Joe Biden amerikai elnök december 7-én kétórás videótárgyaláson vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz államfővel az ukrajnai válság fejleményeit, és hangsúlyozta, hogy Washington kiáll Ukrajna területi integritása mellett. A megbeszélés után a héten Kijevbe, majd Moszkvába látogat Karen Donfried amerikai külügyi államtitkár, hogy további tárgyalásokat folytasson ukrán és orosz politikusokkal.
A Biden–Putyin-megbeszélésről azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő – miután telefonon beszélt az amerikai elnökkel –, hogy Putyin kijelentette: nem áll szándékában tovább növelni a határon kialakult feszültséget. Az orosz elnök ugyanakkor azt is megerősítette, hogy Oroszország nem fogja tétlenül nézni, ha a NATO felveszi a tagjai közé Ukrajnát, és olyan rakétákat telepít oda, mint amilyeneket Romániába és Lengyelországba visznek. „Ez bűnös felelőtlenség lenne a részünkről” – tette hozzá.
Az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatok ellenére akadnak, akik attól tartanak, az USA kész Ukrajna feje fölött megegyezni Moszkvával arról, milyen engedményeket kell majd tennie Kijevnek a nyugalom érdekében. A félelmek nem alaptalanok, Biden egyszer már Kijev kihagyásával kötött alkut Berlinnel és Moszkvával az Ukrajnát elkerülő, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő gázvezeték, az Északi Áramlat II. építésének befejezéséről.
Közben megérkezett Ukrajnába az amerikai katonai segítség következő része. Kijev egyebek mellett újabb 180 darab olyan Javelin páncéltörő rakétát kapott, amelyek halálos veszélyt jelentenek az esetleg támadó orosz tankok számára. Az ukránok azt kommunikálják, hogy a szárazföldi hadseregük már ütőképes, viszont további segítséget kérnek Washingtontól a légierő és a tengerészet megerősítésére.
Növekszik a feszültség a tengeren is: ukrán vádak szerint az orosz hadihajók korlátozzák a forgalmat a megszállt Krím és Oroszország között lévő Azovi-tengeren. Ezzel megnehezítik, hogy Ukrajna használja a térségben lévő kikötőit, Mariupolt és Bergyanszkot. Három évvel ezelőtt egy hasonló vitában kis híján fegyveres összecsapás tört ki az ukrán és az orosz flotta között, s az oroszok végül átmenetileg elkoboztak három ukrán hajót.
