Megállapodás a láthatáron?
Sikeresnek tűnik Oroszország nyomásgyakorló politikája. Az utóbbi hetekben Moszkva több mint százezer katonát vezényelt az orosz–ukrán határra, s egyértelművé tette, elfogadhatatlan számára a NATO további keleti bővítése és újabb amerikai rakéták közép- és kelet-európai telepítése. A korábban hajthatatlan észak-atlanti katonai szövetség pedig késznek mutatkozik engedményeket tenni. Moszkva és Washington magas rangú képviselői január 10-én Genfben találkoznak, két nappal az előtt, hogy a NATO vezetői is tárgyalnak az orosz vezetőkkel. Vlagyimir Putyin orosz államfő megbízottjai január 13-án az EBESZ küldöttségével is találkoznak, és a HVG értesülései szerint Moszkva garanciákat kaphat arra, hogy a NATO a jövőben sem fogja veszélyeztetni Oroszország biztonságát. Az ugyanakkor nem valószínű, hogy Washington vagy a NATO kötelezettséget vállalna arra, hogy véglegesen leáll a katonai szövetség bővítésével, és kizárja Ukrajna vagy Grúzia felvételét. A legújabb hírek szerint Moszkva visszavont a határról több mint tízezer katonát, akik állítólag hadgyakorlaton vettek részt. Brüsszeli források úgy tudják, az amerikaiak közölték európai NATO-szövetségeseikkel, hogy csak velük egyeztetve tárgyalnak Moszkvával, és nem hoznak egyoldalú döntéseket. Moszkvából közben sorozatban érkeznek a harcias nyilatkozatok. „Nincs hova visszavonulnunk. Komolyan azt gondolják nyugati partnereink, hogy ölbe tett kézzel ülünk, miközben ők folyamatosan újabb fenyegetésekkel állnak elő?” – kérdezte Putyin a katonai vezetőkkel folytatott megbeszélésen. Az állami televízió fő politikai programjában pedig a műsorvezető arról beszélt, hogy Oroszország nem hátrál meg, s ha kell, erővel, de el fogja érni követelései teljesítését. „És nem fogjuk garantálni Ukrajna szuverenitását” – tette hozzá Olga Szkabejeva. Ukrajnában sincs nyugalom, a keleti fronton gyakoriak a tűzszünetsértések, a nyugati Lvivben (Lemberg) pedig ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak az orosz konzulátus épületére. A politikai harc sem lankad, Petro Porosenko korábbi ukrán elnököt hivatalosan is hazaárulással vádolják, mivel az üzletemberből lett államfő 2015-ben állítólag segítette a kelet-ukrajnai oroszpárti szakadárokat abban, hogy 50 millió dollár értékben feketeszenet adjanak el az ukrán állami cégeknek. A vád szerint ezzel a politikában továbbra is aktív Porosenko szándékosan erősítette az ukrán kormányerők ellen harcoló „terroristákat”. Nem ez az első eljárás Porosenko ellen, ám az eddigiek kivétel nélkül csendben elhaltak.
