A Nyugat-Balkán annak ellenére fontos térség a Mol számára, hogy a vállalat első emberét, Hernádi Zsoltot tavaly jogerősen kétéves börtönbüntetésre ítélték Horvátországban. A vádak szerint több mint egy évtizeddel ezelőtt Ivo Sanader akkori kormányfő megvesztegetésével érte el, hogy a Mol kizárólagos irányítási jogot szerezzen a horvát INA olajtársaságban, noha nem volt kezében a tulajdon több mint ötven százaléka. Így példátlan módon a főtulajdonos cég első embere nem teheti be a lábát Horvátországba, és óvatosan kell mozognia a térség többi államában is. A helyzetet bonyolítja, hogy az INA Horvátországban nemzeti büszkeség tárgya, így a választások közeledtével rendszerint felmerül a 49,08 százaléknyi Mol-tulajdon visszavásárlása, ami viszont a krónikus pénzhiány miatt eddig nem sikerült. Ehelyett Zágrábban ismét felvetették a Mol–INA-szerződés érvénytelenítését.
A Molnak kilenc országban 2061 töltőállomása van, ebből 434 Horvátországban, 173 Szlovéniában, 106 Boszniában, 70 Szerbiában, 11 pedig Montenegróban. A legutóbbi akvizíciót tavaly júniusban jelentették be: az ott addig 53 kúttal rendelkező Mol 300 millió euróért megveszi az OMV szlovéniai leányvállalatát, s így rögtön 120 töltőállomással bővíti hálózatát, feltéve, hogy az ottani versenyhatóság hozzájárul. A HVG értesülései szerint az üzletnek annak ellenére nem volt politikai hátszele, hogy Janez Jansa szlovén miniszterelnök Orbán Viktor szövetségesének számít, s ennek köszönhetően a magyar befektetők megkülönböztetett támogatást élveznek az országban. Inkább az utalna „felsőbb” megállapodásra, ha a Mol megvehetné a legnagyobb szlovén vállalatot, a Petrolt – vélik a szakértők.
A Mol egyébként január első napjaiban legyőzte a 10,8 százalékban állami tulajdonban lévő Petrolt: a magyar cég nyerte meg a szlovén közigazgatási minisztérium által kiírt 25,5 millió eurós üzemanyag-szállítási tendert. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az állami autókat a Mol kútjain kell tölteni, kivéve azokat az eseteket, amikor a legközelebbi ilyen 5 kilométernél távolabb van az adott hivatal telephelyétől. Az ellenzékiek bírálták a megállapodást, emlékeztettek arra, hogy ugyan a Mol tőzsdei vállalat, de szoros kapcsolatban van a szlovén ellenzék körében sem népszerű Orbán-kormánnyal.
A Mol folytatná nyugat-balkáni terjeszkedését; a HVG úgy tudja, a fő célpont a jelenleg az orosz Gazprom Nyefty 56,15 százalékos tulajdonában lévő szerbiai olajipari vállalat, a NIS. A térség legnagyobb cége Szerbiában 318 töltőállomást üzemeltet, s a társaságé a közelmúltban 800 millió eurós befektetéssel modernizált, évente 4,8 millió tonna kapacitású pancsovai olajfinomító is. A NIS Boszniában, Bulgáriában és Romániában is jelen van.
