A kevesebb sem több, a több is kevesebb
A Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának szakemberei jutottak arra a megállapításra, hogy a túl kevés alváshoz hasonlóan a túl sok is összefüggésbe hozható az időskori szellemi hanyatlással. Mintegy öt évig kísértek figyelemmel száz, a hetvenes éveik közepe, illetve vége felé járó idős embert. A vizsgálatok kezdetén 88 százalékuknál még nem mutatkoztak a demencia jelei, a többieknél azonban már többé-kevésbé érezhetők voltak ilyenek. A kísérleti alanyoknak teszteket kellett kitölteniük, ezek eredményéből végül egy pontszám adódott, ami utalt szellemi képességeikre. A megkérdezettek alvási szokásaira is kíváncsiak voltak: négy–hat éjszakán keresztül EEG-vel mérték az agyi aktivitásukat. Három év elteltével újra elvégeztették velük a korábbi teszteket, így következtettek a szellemi állapotukban beállt esetleges változásokra. A kutatók azt találták, hogy a 4,5 óránál kevesebb és a 6,5 óránál több alvás hosszabb távon egyaránt szellemi hanyatláshoz vezetett. Arra, hogy miért függ össze az alváshiány a kognitív problémákkal, már többféle magyarázat is született. Az egyik leginkább elfogadott elmélet szerint az éjszakai pihenés segít kiüríteni az agyból a napközben felhalmozódott káros fehérjéket, amelyek némelyike demenciát okozhat. Az viszont kevésbé világos, hogy miért vezet hasonlókhoz a túl hosszú alvás. Az persze nem zárható ki, hogy azoknál a kísérleti alanyoknál, akik hat és fél óránál többet aludtak, már korábban is voltak olyan, demenciára utaló elváltozások, amelyeket a tesztek még nem mutattak ki. Olyan szempontok is szóba jöhetnek, amelyeket nem vettek figyelembe, például a fizikai aktivitás szintje vagy az alany társadalmi-gazdasági helyzete.
