Kerítéshelyettkolbász

Veres Viktor

Ukrajna Magyarországgal határos területeinek életét is felkavarta az onnan sok száz kilométerre folyó háború. A nyugat felé menekülő ukránok egy része ugyanis Kárpátaljára ért, készen arra, hogy a magyar kormány által biztosított lehetőséggel élve távozzon a háborúban álló országból. A keletebbről érkezett belső menekültek azonban gondot is okoznak a kárpátaljai magyaroknak. Bár lassan egész utcák kezdenek kihalni, sokan nem merik őrizetlenül hagyni a házukat, félve attól, hogy a menekülők bevackolnak, s majd nehéz lesz kizsuppolni őket. Ezért, mivel a fiatalok inkább biztos helyre, főleg Magyarországra igyekeznek – ami nem mindenkinek sikerül, hisz a katonakorú férfiakat az ukránok nem engedik ki –, gyakran az idősebbek maradnak otthon őrizni, amit lehet. Andrij Baloga, Munkács polgármestere fel is szólította a régióba érkezett menekülteket, hogy viselkedjenek „emberi módon”, különben gyorsan le lesz állítva a „pökhendieskedésük”.

A kárpátaljai magyarok egy része amúgy is felemás szemmel nézi a háborút. Az orosz invázió és a diktatúra lehetősége nyilván nem tetszik nekik, ám az utóbbi években számos támadásnak voltak kitéve az ukránok részéről is. A Nyugat-Ukrajnában erős nacionalista csoportok ellenséget láttak a magyar kisebbségben, és az ellentéteket állami szinten is szították, bátorították. Ilyen „front” volt a magyarokat is sújtó ukrán nyelvtörvény, de az is a hatóságok ellen fordította a magyarokat, hogy az Orbán-kormány támogatásának elfogadása miatt államellenes cselekedetekkel vádolták őket. Házkutatásokat tartottak az ukrajnai magyarok szervezetének, a KMKSZ-nek az irodáiban s a szövetség elnökének az otthonában, Brenzovics Lászlónak el is kellett menekülnie Ukrajnából, így már két éve Budapestről vezeti a szervezetet. Ukrán nacionalista csoportok támadták a magyar szimbólumokat, a Vereckei-hágón épült emlékművet, s újra megjelentek magyar­ellenes feliratok a kárpátaljai városokban. Persze ezek lehetnek provokációk is, ám a magyarok korántsem nyugodtak, főleg azok után, hogy a háború miatt most bármelyik civil jogszerűen fegyverhez juthat. Nem szívesen látnának fegyverrel grasszáló nacionalista ukrán suhancokat a magyarlakta területeken, pláne hogy a lakosok jelentős része el is menekült onnan.

A kárpátaljai magyarság lélekszáma ugyanis jelentősen lecsökkent. A legutóbbi, 2017-es adatfelvételen alapuló becslés szerint mintegy 130 ezren vannak, ám már akkor is mintegy 20 ezren Magyarországon dolgoztak közülük. Azóta pedig, a magyarországi munkaerőhiány miatt, még sokkal többen dolgoznak a határ magyar oldalán, főleg a munkaképes korú férfiak közül, jellemzően az építőiparban. A most megindult menekültáradatban utánuk jöhet a családjuk is, ezzel pedig becslések szerint akár 70-75 ezer főre is olvadhat a kárpátaljai magyarok száma. Útnak indultak a magyar anyanyelvű cigányok is, akik legalább a tíz százalékát teszik ki az ottani magyarságnak. ¬