Civil célpontok támadása Ukrajnában és súlyos kiberháború – ez a minimum, amiben egyetértenek a szakértők, meddig fajul a Nyugat és Moszkva szembenállása. Vlagyimir Putyin orosz elnök naponta fenyegetőzik atomcsapásokkal, biztosra vehető a világméretű gazdasági recesszió, és lassan kezelhetetlenné válik az Ukrajnából folyamatosan érkező, már kétmilliós menekültáradat is.
Civileket mentenek az orosz támadás elől Kijevnél. Lángoktól ölelt
afp / SERGEI SUPINSKY
AKremlhibái
Vladimir Pastukhov, a világ egyik legismertebb „kremlinológusa” – a londoni University College tudományos munkatársa – szerint Vlagyimir Putyin és az orosz hadvezetés több súlyos hibát követett el az ukrajnai agresszió megindítása előtt, és ezzel előre kudarcra ítélte a vállalkozást.
¬ Rosszul mérték fel az ukrajnai katonai-politikai helyzetet: Putyin valószínűleg túlzott mértékben hitt ukrán barátjának, Viktor Medvedcsuknak, és úgy képzelte, hogy az ukránok virággal fogadják majd a „felszabadítókat”. Az agresszióval Putyin bebizonyította, hogy szovjet elődeihez hasonlóan ő sem érti meg a 2014-es ukrajnai forradalom nemzeti felszabadító jellegét.
¬ Elszámolták az ukrán hadsereg valós potenciálját: Putyinék – összhangban a nyugati szakértők többségével – arra számítottak, hogy Kijev 2–4 nap alatt elesik. (A nácik 1941-ben két hetet terveztek, végül az ostrom egy hónapnál is tovább tartott.) Az ukrán hadsereg két héttel a háború kezdete után is megőrizte harcképességét, a légvédelem továbbra is lő le támadó gépeket, megmaradt a kapcsolat a hadvezetés és a csapatok között, és nem kerítettek be az oroszok jelentős létszámú ukrán egységeket. A morál nem tört meg, Kijevnek sikerült a polgári személyeket is motiválnia a védelemben való részvételre.
¬ Túlbecsülték az orosz katonaság harcképességét: Putyin a számítógépes animációk rabjává vált, elhitte, hogy azok a kísérleti projektek, amelyek sikereiről legendákat zengett a propagandagépezete, az orosz hadsereg valós erejét tükrözik. Már a háború harmadik napjára kiderült, hogy a katonaság a második világháborúra jellemző módon harcol: a harckocsikra és az „élőerőre” alapozza akcióit. A nagy pontosságú fegyverek pedig nem annyira pontosak, mint azt a tábornokoknak mesélték.
¬ A nemzetközi reakció pontatlan előrejelzése: a Kreml legvadabb álmaiban sem szerepelt az, hogy ennyire egységes lesz a fellépés, a világ néhány hónapon belül megtanul Oroszország nélkül élni. Hiába reménykedik Dmitrij Medvegyev volt kormányfő abban, hogy majd gyorsan visszarendeződnek a dolgok: nem fognak. Már Kína is bejelentette, hogy prioritásnak tartja az USA-hoz fűződő kapcsolatokat.
Fegyver,kerülőutakon
Működőképesnek bizonyult Ukrajna nyugati fegyverekkel való ellátása, az utóbbi hetekben már 24 ezer különféle rakéta érkezett az országba. Ezek közül 21-22 ezerre tehető a harckocsi-elhárító eszközök száma, és 2-3 ezerre a légierő ellen bevethető Stinger rakétáké. A hétvégén több ezer svéd rakéta jutott be az országba. Emellett nagy számban érkeznek különféle kaliberű lőszerek, kommunikációs eszközök, kézifegyverek, valamint golyóálló mellények. Jönnek az Ukrajna oldalán harcba szálló önkéntesek is. Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi brigádok tagjairól készült fényképeken a katonák amerikai M16-os gépkarabélyokkal pózolnak.
A NATO Varsót jelölte ki a katonai szállítmányok fogadó- és elosztóközpontjának, a fuvarok egy Ukrajnához közeli támaszpontról indulnak a határ felé. A felszerelések többsége közúton halad, de a HVG értesülései szerint vasúton is jut be segély Ukrajnába.
A lengyel határhoz a fő ukrajnai közlekedési csomópontok közül Luck, illetve Lviv (Lemberg) van a legközelebb, a lengyel határt és Lvivet rövid, hegyvidéki útszakasz köti össze. Nincs azonban messze a fehérorosz határ sem, ahol jelentős létszámú és erejű orosz csapatok állomásoznak. A szakértők szerint sürgős az utánpótlás eljuttatása, egyes fegyverrendszerekhez – elsősorban a nagy kaliberű ágyúkhoz – csak néhány napra való muníció maradt, mivel a támadó orosz erők sok raktárat megszálltak, illetve leromboltak.
