SzűkülMoszkvatere

Varjas Ádám

Olyan eszköz használatát is engedélyezte a kormány az Ukrajnából Magyarországra érkező menekülőknek, amit korábban a terrorizmus támogatásának egyik legveszélyesebb potenciális forrásaként azonosított: az érintettek feltöltőkártyás mobilt kaphatnak. Mindössze annyi a megszorítás, hogy az adataikat hetente egyeztetniük kell, és a készüléket csak közeli hozzátartozóknak adhatják át. A kormány hétfői rendelete – az Európai Tanács idevágó határozatának megfelelően – számos különleges szabályt alkotott a menedékesekre, már e védett státus megszerzésének feltételeit, eljárási rendjét is jelentősen egyszerűsítve. A menedékesként elismerését kérőt például „csak szükséges esetben, a tényállás tisztázásához feltétlenül indokolt kérdések tisztázása érdekében kell személyesen meghallgatni”, és nem kell vizsgálni a vagyoni helyzetét sem. A státus birtokosai közfoglalkoztatottak lehetnek, egyszerűsített eljárással kaphatnak munkavállalási engedélyt. Jár nekik az általános egészségügyi ellátás és bizonyos esetekben (például onkológiai problémák) a bonyolultabb orvosi kezelés is.

A háború kirobbanása óta közel 180 ezren menekültek Ukrajnából Magyarországra, akiket a civil szervezetek és önkormányzatok erejükön felül igyekeztek segíteni, elsősorban élelmiszerekkel, ruhákkal és elszállásolásuk megoldásával. Bár a kormányzati kommunikáció szerint az állami szervek mindent megtesznek, a terepen dolgozók ezt árnyaltabban látják. Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa szerint ha összevetjük az itthonit a szlovákiai és a lengyelországi helyzettel, már korántsem mutatkozik különösebben segítőkésznek a magyar állam. Ott a határon teljes logisztika várja a menekülőket. Nálunk gyűjtőpontokon nyilatkozhatnak például arról, hogy akarnak-e védelmet. A tapasztalat az, hogy sokan – olykor a rendőrök javaslatára – inkább nem élnek ezzel a lehetőséggel, abban reménykedve, hogy ezt az általuk megcélozott nyugat-európai országokban pótolják.

„Az ukrán válság kapcsán a magyar állam eddig 3 milliárd forintot folyósított a karitatív szervezetek tanácsának” – mondja Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, hozzátéve, ők a Keleti pályaudvaron is kint vannak, ahol nagy segítséget jelent, hogy a katasztrófavédelem időben közli velük, hányan érkeznek a befutó vonatokkal. A menekültek elszállásolása jelenleg több helyszínen zajlik, de csak rövid időtávra tervezve. Jobbára az ország érintett régiójában, illetve a fővárosban 14 főbb helyszín van – jellemzően tornatermek, közösségi házak –, ahol ágyakkal, melegedőkkel, étellel segítenek. Ami egyre inkább problémát okoz, az azoknak a családoknak a helyzete, akik a vendégmunkásként már itt dolgozó családfő után érkeznek. Mivel őket nem lehet az apát befogadó munkásszállókon elhelyezni, a családegyesítés még az ő esetükben is nehézkes.

A karitatív szervezetek tanácsában a résztvevők elosztották egymás között a határátkelőket, pályaudvarokat, így jelenleg teljes a lefedettség. A határon dolgozó civilek ugyanakkor olyan furcsaságokról is beszámoltak, hogy bár az érkezőkön koronavírus-tesztelést végeznek, a kárpátaljai magyarok gyakran kimaradnak ebből. Pedig nyilvánvaló, hogy a vírus nem válogat állampolgárság szerint. Ráadásul Ukrajnában még a legalább egyszer oltottak aránya is igen alacsony: nem éri el a 40 százalékot.

Bár Magyarországon most nagy nyitottság és segítőkészség mutatkozik a menekültek irányába, a terület ismerői szerint ez könnyen változhat. Nem olyan távoliak azok az esetek, amikor a kormány által az idegenek ellen hangolt magyar társadalomban menekültnek néztek és rendőrt hívtak például egy fejkendőt viselő öreg nénire (Csongrádon), Erasmus-ösztöndíjjal itt tanuló, kiránduló külföldi diákokra (Szegeden), sőt még egy hazai vízilabdacsapatra is (Pécsett). A befogadó hangulat megváltozásához elég lehet akár egyetlen olyan súlyosabb bűncselekmény, erőszak, amelynek Ukrajnából érkezett elkövetője miatt megbélyegződhet valamennyi, a háború elől Magyarországra menekülő, földönfutóvá lett ember. Vagyis e téren is könnyen a visszájára sülhet el, hogy a magyar kormány olyan esetekből próbált általános negatív képet rajzolni a menekültekről, mint a 2015-ös kölni fekete szilveszter, amikor észak-afrikai és közel-keleti fiatalok csoportosan zaklatták a nőket.