Az ukránok az internetes hadviselésben jobban állnak, mint az egyenlőtlen földi háborúban. Moszkvát a kibertérben is kezdik bojkottálni, és közben az sem zárható ki, hogy Putyin valamiféle kínai fal mögé zárja az orosz internetet.
Az Anonymous-csoport közismert jelképe és az ukrajnai háború adásba hackelt képsorai a Russia 24 állami csatornán. Mondják és mutatják
Kék-sárgahősök
Orosz katonai konvoj elé lépő ukrán férfi. Állóháború
Twitter
Reménytelen helyzetű áldozatokat a legtöbben nem szívesen nézegetnek vagy éppen osztanak meg az interneten, annál többen szeretnek a hősökkel, a szabadságharcosokkal azonosulni. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a harctéren szorongatott helyzetben lévő ukránok a kibertérben fölényben vannak az oroszokkal szemben. Bár az oroszok abban a hírben állnak, hogy akár az amerikai elnökválasztást is befolyásolni tudták rafinált propagandamódszereikkel, a mostani háborúban az ukránok uralják a közösségi hálózatok világát (leszámítva egyebek mellett olyan helyeket, mint például idehaza a Fidesz-közeli propagandafórumok). Igaz, az oroszok eleve hátrányból indultak: nehéz úgy háborús győzelmekkel dicsekedni, ha maga a legfőbb vezér tiltja meg, hogy háborúról beszéljenek.
Az ukránok közben ügyesen építenek az olyan képek erejére, mint a páncélosok útját álló, legalább egy esetben az ellenséget visszafordulásra is késztető civileké, az orosz kiskatonákra rápirító idős hölgyé vagy akár az ukrán nemzeti színekben (kék kendő, sárga dzseki) metrózó moszkvai bábuskáé. Ezekkel szemben kisebbségben vannak az ukrán veszteségeket, például kiégett páncélosokat bemutató videók, és a hatásuk sem túl erős. Nem sokat gyengít az ukránok mítoszán, hogy az orosz gépeket sorozatban lelövő hős ukrán pilóta – Kijev Szelleme – videója részben egy számítógépes játék korábbi felvételein alapul. Hamar mémmé vált a Kígyó-sziget hős védőinek üzenete az orosz hadihajónak – az egyszerű szavak, akár cirill betűs motívumokkal is, immár budapesti tüntetésen is felbukkantak.
A propagandaháború része az is, ahogyan az oroszok elszigetelődnek a világ többi részétől. Ők is elszigetelik magukat, őket is elszigetelik. Amellett, hogy Moszkvában teljesen vagy majdnem lehetetlenné tették a még megmaradt független orosz szerkesztőségek működését, egy friss törvény miatt a tekintélyes külföldi rádiók, tévék és hírügynökségek munkatársai is jórészt távozni kényszerültek. Moszkva letiltotta a Facebookot. Ez a közösségi háló Oroszországban nem annyira egyeduralkodó, mint máshol. Népszerűbb az ugyanahhoz a vállalathoz, a Metához tartozó WhatsApp és Instagram – azokhoz Moszkva egyelőre nem nyúlt, ahogyan a YouTube-hoz sem. Jellemző az indoklás: miután a Facebook az orosz állami médiára is alkalmazta tényellenőrző módszerét, Moszkva azzal vádolta meg, hogy akadályozza az információk szabad áramlását. Hasonló indokkal blokkolják a Twitter elérését is.
A Microsoft és az Apple megszakította üzleti kapcsolatait orosz ügyfeleivel. Egy kevésbé közismert, de fontos szereplő, az amerikai Cogent Communications internetszolgáltató korlátozza oroszországi szolgáltatásait, hogy ne nyújtson segédkezet Ukrajna elleni kibertámadásokhoz, de igyekszik nem annyira korlátozni, hogy az orosz átlagembereket elvágja a tájékozódástól. Ez a különbségtétel is jelzi, hogy az ilyen szankciók kétélű fegyverek: azt is megnehezítik, hogy az orosz közvélemény képet kapjon az Ukrajnában zajló szörnyűségekről. Igaz, Oroszország egyébként sem áll távol az internetcenzúrától. A kínaihoz hasonlóan hatékony fal még nincs, de hamarosan lehet. A különbség most az, hogy – egyszerűen szólva – Kína a kívülről érkező teljes internetforgalmat ellenőrzi, és azt enged be, amit jónak lát, míg Oroszországban ez fordítva van: a nemkívánatos tartalmakat külön szűrik ki. Az orosz hálózat egyelőre technikailag is nehezebben választható el a külvilágtól, mert a kínainál több ponton csatlakozik a nemzetközihez. De szándék esetén ez csak idő – fél–egy év – kérdése.
Az érdeklődőbb oroszoknak egyelőre megvannak a módszereik, hogy mégis tájékozódjanak, kommunikáljanak. A háború kezdete óta megugrott a VPN-ek (virtuális magánhálózatok) használata. Ezek több-kevesebb sikerrel leplezik, kivel kommunikál a felhasználó, illetve külföldi csomópontokon át – legalábbis egyelőre – hozzáférhetővé teszik azokat az oldalakat is, amelyeket Oroszországban blokkolnak. Még hatásosabb, bár inkább csak járatos felhasználóknak való a sötét webként is ismert párhuzamos hálózat használata a titkosított Tor böngészőn keresztül. Bár a sötét webet leginkább terroristák és bűnözők tanyájaként ismerik, jól szolgál ilyen esetekben is, amit jelez, hogy mások mellett a BBC is ezt ajánlja (a jó öreg rövidhullámú rádiózás mellett) a híreinek követésére.
