Pénzesotthon

Kovács Bea

Az építőipar jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság 7,1 százalékkal tudott nőni 2021-ben. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a GDP-növekedésből 1,2 százalékpontot az építőipar adott. Az építőipari vállalkozások nagy többségének kapacitása 80 százalék felett le van kötve, a közepes és nagy vállalkozások kapacitása csaknem teljesen – írja január végén megjelent jelentésében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. A fizetőképes kereslet további bővülését az év során differenciáltan várja a szervezet: a parlamenti választások évében az állami és önkormányzati megrendelések általában visszafogottabbak, ugyanakkor a lakásépítés, a lakásfelújítás, az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások felfelé fogják húzni az ágazatot. A kevesebb állami megrendelés a magánszektornak jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás. Jelenleg nagyságrendileg 35 ezer lakás kivitelezése folyik. Ebből megközelítőleg 25 ezer készülhet el a mostani szerződésekből kiindulva. Ezzel párhuzamosan körülbelül 250 ezer lakást újítanak fel. A rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőipar 2022-ben is tovább tud növekedni, de annak üteme várhatóan már nem lesz két számjegyű, hanem 5-6 százalékos 2021-hez viszonyítva.

Az építőipar egyik, ha nem a legnagyobb problémája a munkaerőhiány. Pedig az ágazat 370 ezer főt foglalkoztat, ami 25 ezer fővel több a járvány előtti számnál. Jelenleg egészségtelenül magas a segédmunkások és betanított munkások aránya, azaz nincs elég megfelelően képzett és megfelelő tapasztalattal rendelkező szakember. Az ÉVOSZ az ukrajnai háború kitörése után azonnal felajánlotta, hogy segít a Magyarországra érkező menekülteknek átmeneti vagy tartós foglalkoztatást találni az építőiparban.

Rövid távon nem megoldás, de hosszú távon sokat segítene az építőiparon és azon keresztül az ingatlanpiacon, ha a körülmények kiszámíthatóak lennének. Itt főként az államnak lenne dolga, egyrészt az építőipar legnagyobb megrendelőjeként: például akár évekre előre közzé lehetne tenni legalább megközelítően, hogy milyen megrendelések várhatók. És persze az sem lenne rossz, ha a választási ciklusok nem befolyásolnák ennyire a rendelésállományt. Ezzel összefügg az állam szabályozó és jövedelem-újraelosztó szerepe. A magyar állam hosszú évek óta – már a Fidesz-korszak előtt is – meglehetősen kiszámíthatatlanul nyúlkált bele támogatásokkal az ingatlanpiacba, hol túlpörgette a keresletet, hol hagyta azt elapadni. Az eredmény, hogy az árak az indokoltnál is gyorsabban nőnek.

Az építőanyag-iparban 10-15 százalékos áremelések történtek. Mivel a kereskedők készletei szűkösek, a termékek átárazása februárra nagyjából meg is történt – mondja Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke. A folyamatban lévő építkezéseken látszik, hogy sokan már az előtt elkezdték beszerezni az építőanyagokat, hogy akár az alapozás elkezdődött volna. Míg 2021-ben elsősorban a nyers- és alapanyagok hiánya miatt drágultak drasztikusan az építőanyagok, idén már jellemzően más okok húzódnak meg az áremelkedések mögött. Az energia ára a többszörösére nőtt (az áramé több mint két és félszeresére, a gázé négyszeresére) a piaci fogyasztók számára, ami jelentősen megdobta a gyártási költségeket – s a háború okozta inflációs hatásokat még fel sem tudjuk mérni. A szállítási költségek is jelentősen nőttek, egyebek mellett az üzemanyagok drágulása miatt.

Ami viszont az építőanyag-hiányt illeti, a tavalyihoz képest sokkal jobb a helyzet – jelenleg a szálas szigetelőanyagokból tapasztalható komolyabb hiány.

Az első negyedévben 10 százalékos mennyiségi felfutás várható az építőanyagok iránti keresletben – véli Wiesinger Raimund, értékben a bővülés ennél sokkal nagyobb, akár 20-30 százalékos lehet. Az ÉKE az otthonfelújítási támogatási program meghosszabbítását kérte a kormánytól, az újabb nyilatkozatok szerint erre van esély.