Csókacsaládnak

Túry Gergely

Egyetlen szavazási fordulóban köztársasági elnökké választották Novák Katalint a parlament cikluszáró, március 10-ei ülésnapján. A volt családügyi miniszterre, a Fidesz korábbi alelnökére 137 képviselő szavazott a titkos voksoláson. (Azaz nem csupán az őt államfőnek ajánló 133 Fidesz–KDNP-s – köztük a köztörvényes bűnökkel vádolt Völner Pál, Simonka György és Boldog István – támogathatta, de az a négy korábbi jobbikos, független képviselő is, aki mostanában rendszeresen a kormánypárttal szavaz.) Az ellenzék közös jelöltje, Róna Péter 51 voksot kapott. Az előre borítékolható eredmény ellenére a választás tartogatott furcsaságokat. Kövér László házelnök előzetes, egy személyben hozott döntése alapján elmaradt például a jelöltek által leadott életrajzok változtatás nélküli felolvasása, amit – úgy tudni – a Róna erősen szakmai, illetve Novák Katalin jobbára politikai életútja közti különbség indokolt. (Az életrajzok felolvasása nem előírás, inkább szokás: Áder János megválasztásakor is ez történt, amikor viszont 2010-ben Schmitt Pál ellenében az MSZP Balogh Andrást jelölte, szintén elmaradt.) Kövér döntése volt az is, hogy az ellenzéki jelölt nem tarthatott sajtótájékoztatót a Parlamentben, mondván: a törvényhozás épületében ez a jog csak az országgyűlési képviselőket illeti meg. Novák a 15 perces beszédében a háború kapcsán az összefogás szükségességét emelte ki elsőként, majd áttért a családjából hozott értékekre, amelyeket, mint mondta, Orbán Viktornak köszönhetően, miniszterként is képviselhetett, és ezt államfőként is a fő feladatának tekinti. Elnöki munkájának fundamentuma az alaptörvény – tette hozzá –, ami azt jelenti, hogy „nem a hatályos jogrend lebontásán, hanem annak fenntartásán fogok munkálkodni”.