Pávatáncajégen

Fülöp Máté

„Nem hiszem, hogy a V4 halott lenne. Már korábban is voltak felívelő szakaszok és lejtmenetek, s eddig minden alkalommal sikerült rendezni a sorokat, ha az szükségessé vált. A jövőben is így lehet, és az Oroszország-politikában tapasztalható különbségek ellenére fennmaradhat a kooperáció” – mondja a HVG-nek Agnieszka Lada, a darmstadti Német Lengyelország-intézet igazgatóhelyettese. Kisebb változások, hangsúlyeltolódások ugyanakkor várhatók. „Lengyelország és Magyarország a jövőben is támogatni fogja egymást az EU által indított jogállamisági eljárásban, s a lengyelországi Jog és Igazságosság párt és az Orbán-féle Fidesz közötti ideológiai hasonlatosság olyan mély, hogy a mostani válság aligha vezet váláshoz. Amíg tart a háború, addig persze sokkal kevesebb lesz a lengyel–magyar együttműködéssel kapcsolatos látványos lengyel megnyilvánulás. Orbán Viktor politikája ugyanis teljesen ellentétes azzal, ahogyan a lengyelek tekintenek a háborúra és Vlagyimir Putyin orosz elnökre” – magyarázza a politológus. Szerinte a lengyel kormánynak – az USA mellett – Magyarország marad a fő szövetségese.

Egy másik elemző, Daniel Rzasa viszont úgy látja, már korábban me­g­gyengült a négy ország kooperációja. A 300 Gospodarka gazdasági portál főszerkesztője hangsúlyozza, hogy nem az Oroszország-politika az első vagy akár az utolsó olyan kérdés, amelyben nincs nézetazonosság. Fontos különbségek vannak a négyek között a jogállamiságnak, a Németországhoz fűződő viszonynak, az euró bevezetésének vagy akár az EU föderalizálásának az ügyében is. Közben a külföldi beruházások elnyeréséért is vetélkednek egymással. „Úgy tűnik, már elfogadták azt, hogy komoly különbségek vannak, és inkább egy-egy kérdésre szűkítik az együttműködést. Nem hiszem, hogy az orosz–ukrán háború megváltoztatná ezt a helyzetet” – mondja az elemző. „A jövőben a V4-ek együttműködése nem áll majd sokkal többől, mint hogy egyeztetik az álláspontjukat az Európai Tanácsban” – teszi hozzá.

Érdekes szereplője ennek a történetnek a szlovén miniszterelnök. Janez Jansa egészen a közelmúltig Orbán egyik legfontosabb támasza volt a V4-ek mellett, a múlt héten viszont ő is csatlakozott a kijevi küldöttséghez, ami világos üzenet részéről a konfliktus megítélése ügyében. Primoz Cirman szlovén elemző szerint Jansa a választások előtti figyelemelterelésre használja az ukrajnai válságot, és ennek részeként egy kicsit el fog távolodni budapesti barátjától „Április 24-én Szlovéniában is választások lesznek, és Jansa belpolitikai célokra kívánja felhasználni Ukrajnát. Folyamatosan a háborúról beszél, és közben azt ismételgeti, hogy a hősök sohasem futnak el. A közösségi odalakon olyan képeket tesz közzé, amelyek együtt mutatják a róla 1991-ben, védelmi miniszterként készített fotókat és a Volodimir Zelenszkijt ábrázoló mostaniakat” – mondja a Necenzurirano nevű ljubljanai portál szerkesztője. Szerinte Jansa most elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, ám korábban Moszkva-párti politikusok szövetségét kereste. „A mostani nyilatkozatok ellenére nem szabad elfelejteni, hogy Jansa három fő szövetségese Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Alekszandar Vucsics szerb államfő, valamint Milorad Dodik boszniai szerb vezető, s a három politikusban az a közös, hogy mindannyian Oroszország szövetségesének számítanak. Február 24. után Jansa igyekszik úgy tenni, mintha korábban nem azt mondta volna, hogy figyelembe kell venni Oroszország balkáni érdekeit, s most igazodni akar az új fősodorhoz. Ennek az az egyik következménye, hogy Jansa egy kicsit el fog távolodni Orbántól, és inkább Lengyelországgal alakít ki szorosabb kapcsolatot” – magyarázza Primoz Cirman. A váltás hátterében szerinte részben az áll, hogy a felmérések alapján a szlovén polgárok háromnegyede Oroszországot okolja a válsághelyzet kialakulásáért, és a választások előtt Jansának figyelnie kell a hazai közvéleményre.