Terelőút

„Magyarország tagsága nem téma, a kormány előtt fontosabb feladatok tornyosulnak” – nem hivatalos kormányzati forrásunk így zárta rövidre érdeklődésünket arról, hogy megmarad-e a magyar tagság a Nemzetközi Beruházási Bankban (NBB). Mások ennél kényesebben viszonyultak az orosz kémbanként elhíresült, az ukrajnai háború következményeként célkeresztbe került, jelenleg budapesti bázisú intézményhez: Csehország, Románia, Bulgária és Szlovákia már jelezte, hogy az ukrajnai orosz agresszió miatt megszünteti a tagságát. A régióból tehát egyedül a második legnagyobb tulajdonos, Magyarország nem nyilatkozik a kilépésről. Orbán Viktor a jelek szerint még ebben a helyzetben is óvja az orosz kapcsolatot. Az NBB ugyanakkor olyan nemzetközi, sőt nemzetek felett álló pénzügyi intézménynek tartja magát, amelyet nem érintenek a szankciók – közölték a pénzintézetnél, ahol azon dolgoznak, hogy felvegyék a tagjaik közé Szerbiát.

Az említett államok távozása azonban roppant érzékenyen érinti a bankot, hiszen együttesen több mint 30 százalékot adnak a 425 millió eurós tőkéjéből. Kérdés, ki járhatna el a pénzintézettel szemben a tőkehiányos állapot miatt, tekintve, hogy nem tartozik sem az itteni felügyeleti, sem az adó-, sem egyéb hatósági kontroll alá. Az összesen 1,2 milliárd eurós nettó hitelkihelyezésből mindenesetre a kivonulni készülő országokban működő vállalatok együttesen hasonló arányban részesednek, mint a tőkéből. A magyarországi vállalatok viszont csupán mintegy 180 millió euró erejéig, ami az itteni bankok finanszírozási képességéhez képest elhanyagolható. Még azzal együtt is, hogy állítólag kétszer ekkora összegben készítenek elő új, magyarországi projekteket.

Nehezíti az NBB dolgát, hogy a Moody’s például már nem ajánlja befektetésre a bankot, amit ez a továbbiakban elvághat az olcsó forráshoz jutási lehetőségektől. Például a nemzetközi kötvénypiacoktól, amelyekre csak tavaly hétszer is kilépett.