¬ Hogyan éli meg az ellenzék súlyos vereségét?
Már 2018-ban figyelmeztettem a pártokat, hogy az összefogás önmagában nem elég a győzelemhez. Az csupán egy eszköz. De ha ugyanazokkal az emberekkel és ugyanazokkal a módszerekkel indulunk, akkor bukásra vagyunk ítélve. Nagyon szomorú vagyok, hogy kiderült: igazam volt.
¬ Mi lenne a megoldás?
Nem a miniszterelnök-jelölt hibáztatása, hanem megújulás és ellenállás. Ha elmondtuk ezerszer, hogy ez a választás nem tisztességes, hiszen nem egyenlő esélyekkel indult a kormány és az ellenzék, és a rendszer nem demokratikus, a közmédia nem közszolgálati média, akkor ennek megváltoztatásán kell dolgozni. Nem lehet úgy beülni a parlamentbe és ugyanúgy dolgozni, mintha minden rendben volna. Nem sok értelme van elmondani a szakértőkkel megíratott okos szónoklatokat, utána meg várni, hogy behívjanak az ATV-be, hogy még 150 ezer emberhez eljusson. Úgy járunk, mint Putyin ellenzéke: a diktatúra díszletei leszünk. Nem kell bemenni a nyitóülésre, nem kell asszisztálni a parlamenti döntéshozáshoz, amiből úgyis kihagynak bennünket, a képviselői tiszteletdíjon felül nem szabad pluszjuttatást felvenni.
¬ Úgy gondolja, hogy ez hatékony lesz? A Fidesz majd azt mondja, még a fizetéséért sem dolgozik meg az ellenzék.
Nehezen mondhatja, mert 2006 és 2010 között ugyanezt tette. Bojkottálták a parlamentet, csak egy vezérszónokot küldtek be. Nekünk is ezt kell tennünk. A Fidesznek bevált, kétharmaddal tértek vissza. Muszáj helyreállítani a hitelességünket, egyébként négy év múlva is így járunk. Azt ajánlom a pártoknak, hogy osszuk fel a vidéket egymás között. Mindenki kapjon 60–80 falut: a fizetésünket, a benzinkártyánkat és az autónkat használjuk arra, hogy keressünk meg minden községben néhány embert, akikre az ellenzéki politikát rá tudjuk építeni. Lesz ilyen. Láttuk a kampányban is, csak meg kell keresni őket, segíteni kell.
¬ El tudja képzelni, hogy a fővárosban könnyű mandátumot szerzett társai majd nyakukba veszik az országot?
Nem tehetjük azt, hogy Budapestre úgy tekintünk, mint egy ellenzéki államra az államban, és ásunk köré egy árkot.
