Ügyfakadás

Túry Gergely

¬ Családügyek

Orbán Viktor a múlt héten a családügyek védelmét nevezte a kormány egyik legfontosabb feladatának. A manipulatív gyermekvédelmi népszavazás – bár kellő számú szavazat hiányában érvénytelen volt – kijelölte az utat: a miniszterelnök csak a kormány álláspontját osztó 3,5 millió szavazóra figyel, az ő véleményüket többségi akaratnak tekinti, aminek törvényi – adott esetben alkotmányos – védelmet kíván biztosítani. Az alaptörvényben van még hely a gyermekek szexuális felvilágosítását, nevelését orbáni keretbe foglaló kiegészítésnek azon túl, hogy az apa férfi, az anya nő. A kormányfő többször deklarálta továbbá, hogy a családtámogatásoknál tovább szeretnének haladni, az állami újraelosztás során minél több erőforrást átterelve erre a célra. A családügyek az előző ciklus közepe táján kaptak közvetlen kormányzati képviseletet, amikor Novák Katalin tárca nélküli miniszterré lépett elő az Emmiben betöltött államtitkári tisztsége után. Novákot időközben köztársasági elnökké nevezték ki, így valaki másra kell bízni a családügyek legmagasabb szintű képviseletét a kormányban.

¬ Honvédelem

Az ország katonai képességeinek növelésére évek óta egyre több költségvetési forrást különít el a kormány, egyszersmind támogatja a hazai harcászati ipar fejlesztését. NATO-kötelezettségeink teljesítésén túl a miniszterelnök víziói is motorizálják a hadászati célú stratégia megvalósítását: Orbán szerint a jövő – nem pontosan tisztázott – kihívásaira csak egy erős magyar, illetve európai uniós hadsereg felállítása adhat választ. Ennek előkészítése a békeidőben kezdődött el, de nem igényel különösebb magyarázatot az, hogy február vége óta miért vált kulcsfontosságúvá a védelmi képességek felülvizsgálata. Az Orbán-kormányban a honvédelem saját tárcával bír, így e téren nincs szükség változtatásra, de arra számítani lehet, hogy a külső fenyegetésre hivatkozva minden korábbinál intenzívebb lesz a haderő fejlesztése az előttünk álló ciklusban.

¬ Energetika

Az energiaellátási kérdések az orosz–ukrán háború kitörésekor váltak különösen élessé, bár már azt megelőzően is folytak szakmai viták a diverzifikáció szükségességéről. Az orosz agresszió és annak nyomán a Moszkvával szemben elrendelt szankciók felgyorsították a folyamatot. Magyarország az unió legtöbb országához képest aránytalanul nagy mértékben kitett az orosz energiahordozóknak, ami nem könnyíti meg a magyar álláspont pozicionálását. Ami tény: az energetika rendkívüli mértékben felértékelődött az elmúlt hetekben, tulajdonképpen a gazdaság működőképessége múlik azon, hogy sikerül-e biztosítani a szállításokat a következő években. Az atomenergia-kapacitások bővítése ugyancsak veszélybe került az embargó miatt. E területek eddig két kormánytag – Palkovics László innovációs és Süli János tárca nélküli miniszter – között oszlottak meg, de lenne abban ráció, hogy a teljes portfólió egy kézbe kerüljön.

¬ Külügyek, diplomácia

Mindaz, amit az energetika, illetve a honvédelem kapcsán írtunk, csak aktív nemzetközi diplomácia mellett lehet eredményes. Ezért erre a területre különösen nagy teher fog hárulni, eközben pedig menteni kell a menthetőt a szövetségi rendszereinkben: mind az EU-ban, mind a NATO-ban kezelni kell a megromlott kapcsolatokat, valamint a V4-együttműködésben is lesz mit megbeszélni a partnerekkel (lásd Magyarország rovatunk Visegrád nem vár című írását). Mondhatni, a nulláról kell újraépíteni a kapcsolatokat, betudhatóan Orbán különutas oroszbarát politikájának, aminek nagyon rossz a visszhangja külföldön. Az ukrán–magyar viszony alakulása nagyban befolyásolja majd a külügy mozgásterét, egy elmérgesedő kapcsolat vélhetően politikai karanténba szorítaná a magyar kormányt, az ukránok iránt szolidáris nemzetköz közvélemény kemény ítéletet mondana róla (az ukrán–magyar kapcsolatokról szól „Ne mondják nekünk” című interjúnk az ukrán nagykövettel). A külügy gazdasági feladatai, melyekkel még 2014-ben ruházták fel, várhatóan háttérbe szorulnak a ciklus első felében, most a politikai kármentésnek van ideje.

¬ A vidék felzárkóztatása

Soha nem látott pénzesőt ígér a vidéknek Orbán Viktor, az ügyek menedzselésére pedig Lázár Jánost rendelheti Budapestre a mezőhegyesi állami birtokról. A mesterterv szerint a falun, kisvárosokban élők életkörülményein kell javítani, hogy ne érje meg elköltözni a nagyvárosokba, ami a kisfalvas térségek kiürüléséhez vezet. Ehhez az anyagi forrást a költségvetésből biztosítanák, a korábbiaknál jóval nagyobb, 85 százalékos önrésszel kiegészítve az erre a célra rendelkezésre álló uniós forrásokat. S bár a kistérségek valóban elhanyagolt állapotban vannak – ami a 12 éve regnáló Orbán-kormánynak legalább akkora kritikája, mint az előző országvezetéseknek –, nem nehéz felfedezni a politikai célt a stratégia mögött: a lehető legszorosabbra fűzni a szálakat a vidéken élők és a Fidesz között. A mostani választáson ez a taktika fényesen bejött. Ezermilliárd forintokról beszélünk, de a gazdasági környezet romlása könnyen átírhatja a terveket, jelentős forrásokat elvonva a vidék felzárkóztatására szánt keretből.

A különadóknak van helyük az adórendszerben, és az ötödik Orbán-kormány élni is fog ezzel az eszközzel – mondta lapunknak egy befolyásos, legfelsőbb szintű politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó. Azokban az ágazatokban lehet számítani erre az intézkedésre, ahol a globális gazdasági nehézségek közepette is szép profitot tudnak elérni; ilyen például a kiskereskedelem. Az üzletember meglátása szerint van már egy koncepció Orbán fejében a következő ciklus kormányzati szerkezetére. A vállalkozási környezet szempontjából nagy fegyverténynek tartja, hogy újra kétharmados többséget kapott a Fidesz, szerinte a politikai stabilizáció fontos az üzleti világnak. Úgy véli, ez most, a kaotikussá váló világrendben még inkább fel fogja értékelni Magyarországot, újabb befektetéseket vonzva ide. Más forrásunk szerint nem esett kútba az a nagyberuházás, amit még februárban jelentett be a miniszterelnök. A gigantikusnak titulált – Orbán Viktor szerint 6 milliárd eurós – fejlesztés helyszíne Debrecen lehet, a megszerzéséért folyó verseny azonban még nem zárult le Szlovákiával.