Visszatartott lélegzettel figyeli a világ Kelet-Ukrajnát, ahol napokon belül a második világháborút idéző súlyosságú harcok törhetnek ki az orosz és az ukrán hadsereg között. Az előjelek aggasztóak. A Kijev környékéről visszavont orosz erők egy része megindult Kelet-Ukrajna felé, egyebek mellett egy több száz járműből álló menetoszlop közeledik Harkivhoz. Moszkvában pedig azt a 60 éves Alekszandr Dvornyikov tábornokot bízták meg az ukrajnai hadműveletek irányításával, aki 2015-ben a Szíriába vezényelt orosz csapatokat vezette, s így felelősséggel tartozik az aleppói és más településeken lévő polgári célpontok elleni pusztító légitámadásokért.
A Donyec-medencében a szemben álló felek jelentős erőket vontak össze, mindkét oldalon mintegy százezer katona készül az összecsapásra. Az ukrán egységek már több hónapja készülnek a védekezésre, a HVG forrásai szerint hasonlóan, ahogy a tengerparti Mariupolban tették, ahol már jóval az orosz offenzíva február 24-ei megindulása előtt jelentős készleteket halmoztak fel, és komoly erődítési munkálatokat is végeztek.
Úgy tűnik, Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az, hogy május 9-ére, a második világháborúban aratott diadal 77. évfordulójára valamiféle győzelmet érjen el Ukrajnában, s azt a hagyományos Vörös téri katonai felvonulással ünnepelje meg. A „győzelem” az lehet, hogy Oroszország elfoglalja a Donyec-medence teljes területét, kijelenti, hogy az ukrán infrastruktúra megsemmisítésével „demilitarizálta” Ukrajnát, s azt is elérte, hogy Kijev lemond a NATO-csatlakozásról.
Bár a legalább részleges katonai győzelem még elérhető Oroszország számára, a válság hosszabb távon valószínűleg megrendíti a recesszióba süllyedő és egyre inkább nemzetközi elszigeteltségbe kerülő Oroszországot. Különösen az után, hogy egyre több bizonyíték támasztja alá az orosz katonák civilekkel szembeni kegyetlenkedéseiről szóló beszámolók valóságtartalmát. Múlt pénteken a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomását érte rakétatalálat, a támadásban közel hatvan ember vesztette életét, és száznál többen sebesültek meg.
Az ukránok szerint az orosz tüzérség lőtte ki a Tocska U rakétákat, míg Moszkva Kijevet vádolta provokációval, és azt állította, az eszköz sorozatszáma arra utal, hogy az az ukrán hadsereg tulajdonában volt. Az is figyelemre méltó ugyanakkor, hogy néhány perccel a robbanások után az orosz médiumok arról számoltak be a később eltávolított jelentésekben, hogy az orosz erők a kramatorszki vasútállomáson megsemmisítettek egy ukrán katonai szerelvényt. Az eset kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogy az oroszok kezelték a Malaysia Airlines 2014 nyarán lelőtt Boeing utasszállítójának az ügyét. Eleinte azt ünnepelték, hogy a szakadárok leszedtek még egy ukrán katonai gépet, majd amikor kiderült, hogy egy polgári repülőt ért találat, az akció elkövetésével az ukrán hadsereget vádolták.
