Bocsánatosbűn

A Magyarországgal szembeni uniós jogállamisági kifogások közt előkelő helyen szerepel a korrupció burjánzása az állami szférában. A Transparency International talán a legtöbb ismerettel rendelkezik a hazai helyzetről, ezért a véleményük felértékelődik a folyamatban lévő EU-s eljárások során, amelyek például a korrupciós állapotok miatt blokkolják az uniós támogatások folyósítását. A TI által összeállított Fekete könyv megállapítása szerint „a szinte korlátlan hatalommal rendelkező kormánypártok és a hozzájuk szorosan kötődő üzleti-haveri körök az elmúlt évtizedben szisztematikusan elfoglalták a magyar közélet minden szegletét, ezzel teljessé téve az állam foglyul ejtését”. A szervezet szerint „a NER-ben a korrupció büntetőjogi üldözése is a politikai érdekek foglyává vált, az ügyészség gyakran futni hagyja a hatalom számára kényes ügyek elkövetőit”. Megjegyzik továbbá, hogy a politikai elittel összefonódó üzleti körök további gazdagítását a világviszonylatban is egyedülálló úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával tetézte a kormány. Fontos észrevételük, hogy a rendszerszintű korrupció, a visszaéléseket eltűrő vagy éppen támogató kormányzati magatartás és a gyenge gazdasági teljesítmény (az egy főre jutó GDP tekintetében) összefügg.