Matolcsy stabilizálna

Bejelentkezett a most alakuló kormányba Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki azzal állt elő, hogy kétéves gazdasági stabilizációs program elkészítésével segíti annak működését. Az Orbán-kormány ténykedésének időszakát immár sokadszor az utóbbi száz év legsikeresebb évtizedének titulálva és az elmúlt két év válságkezelését külön is méltatva, általános alanyt használva úgy fogalmazott, hogy közben „elromlott” a pénzügyi és a költségvetési egyensúly, és deficites lett a folyó fizetési mérleg. A Magyar Nemzeti Bank egyedül nem képes legyőzni az inflációt, a költségvetésnek is vissza kell térnie az egyensúlyi pályára, amihez „kreatív, merész és unortodox eszközöket” kell találni – hangsúlyozta. A monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését a forint szokás szerint gyengüléssel várta, árfolyama átlépte az eurónkénti 375-ös szintet. A testület a jegybanki alapkamatot 4,4-ről 5,4 százalékra emelte, közelítve az egyhetes jegybanki betét kamatozásához. Lényegét tekintve az utóbbi az irányadó kamatláb, jelenleg 6,15 százalékon áll, és lapzárta után, a csütörtöki tenderen újabb 30 bázisponttal emelkedhet. A keddi döntéssel a monetáris tanács tartja magát ahhoz a szándékához, hogy az irányadó kamatot és az alapkamatot hónapokon belül összezárja. A magyar alapkamat a legmagasabb az Európai Unióban, messze az Európai Központi Bank nulla százalékától. Utóbbi az őszi hónapokig aligha változik, mert – mint az ECB elnöke, Christine Lagarde kifejtette – az európai infláció felét az energia­árak megugrása teszi ki, márpedig azok a kamatemeléstől nem csökkennének. Más a helyzet Magyarországon, ahol a kormány a háztartási energia árát 2014-ben rögzítette, a gépjármű-üzemanyagokét és egyes élelmiszerekét pedig a tavaly őszi hónapokban – amikor a drágulás látványosan felgyorsult – maximálta. A hatósági árszabályozás következtében a hivatalos inflációs adatok nem tükrözik a reális piaci feszültségeket. Múlt heti sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt fejtegette, hogy a korlátozások nélkül a fogyasztói árak szintje 13 százalékkal meghaladná az egy évvel korábbit, azonban a háztartási energia árstopja 2, az üzemanyagoké 1,5, az élelmiszereké 1 százalékponttal mérsékli az árindexet. Az árszabályozás meghosszabbításáról vagy módosításáról a héten dönt a kormány, a lakosság ezzel kapcsolatos várakozásait némi felvásárlási láz jelezte. A legnagyobb nyomás a rezsi miatt nehezedik a pénzügyi tárcára, amennyiben a mesterségesen leszorított díjtételek miatt az energiaszolgáltatók a hazai össztermék nagyjából két százalékára tehető, 1300 milliárd forint körüli veszteséget szenvedhetnek el az idén, amit a költségvetésnek kell kipótolnia. Ez az összeg meghaladja az Egészségbiztosítási Alap éves kiadásainak a harmadát. A tartósan magas infláció miatt a kormányszóvivő megpendítette, hogy a januári, 5 százalékos nyugdíjemelést a nyári hónapokban 2-3 százalékkal megfejelik.