Lázálom
Bárhol jobb lesz, mint Kásler alatt volt – legfeljebb ezzel nyugtathatják magukat a humán szférában dolgozók, akik napokon belül a rendőrminiszter felügyelete alá kerülnek. A pedagógusokat letaglózta a hír, az egészségügyben esélyt is látnak a felettes változásában.
Elmagánosodás
Megfeszített tempó
Rohamosan nő azoknak a magyaroknak a száma, akik a túlterhelt állami rendszer helyett inkább a magánegészségügyet választják. Az Ernst & Young ez év elején készített kutatása szerint az elmúlt két évben 44-ről 63 százalékra bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya. Közülük is kiemelkednek a nagyvárosokban élők, a magasabb jövedelműek és a 18–29 év közötti fiatalok. Bár a kutatásban többen azt mondták, hogy elsősorban a minőségi környezet és a bizalmon alapuló orvos-beteg kapcsolat miatt választják a magánorvosokat, a koronavírus-járvány és az egyre hosszabb várólisták miatt sokszor az is szempont, hogy egyáltalán időben orvoshoz jusson valaki.
A hvg.hu-nak nyilatkozó ágazati források szintén érzékelik, hogy az utóbbi időben megnőtt a magánegészségügy iránti igény, emiatt most már a magánrendelőkben is előfordulhatnak hosszabb várakozási idők, sőt az orvosok sem mindig azonnal elérhetőek. Ahogy növekszik a betegek száma, úgy kellene egyre több orvos és szakdolgozó, őket azonban nem mindig könnyű megtalálni. Az orvosi béremelések miatt egyre több szakorvos választja az állami munkahelyet, minőségi szakdolgozókból pedig még nagyobb hiány van. Most néhányan azt várják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnésével sokan felmondanak az állami intézményekben, és átmennek a magánrendelőkbe, mások szerint azonban nem lesz akkora a lemorzsolódás. „Nagy a vákuum, és tény, hogy nem mindenki tudja azonnal a legjobb orvosokat felfogadni. A nagyobb szolgáltatók ilyenkor inkább szüneteltetnek egy-egy szolgáltatást, mert nem engedhetik meg maguknak az alacsonyabb színvonalat” – mondta egy, a területre rálátó szakember.
A magánegészségügyi piacon a növekvő betegszám miatt jelenleg is átrendeződés zajlik: egyre több a nagy szereplő, aki az egészségügy szinte minden területét lefedi. Ennek sokszor a kisebb szolgáltatók, a lakásrendelők látják kárát. „A kicsik akkor élnek meg, ha valamilyen nagyon speciális területtel foglalkoznak” – mondta egy orvos.
A jövőben mindenképpen szükség lesz valamilyen konszenzusra az állam és a magánszolgáltatók között a finanszírozásról. Akár olyan módon is, hogy az állam szolgáltatásokat vásároljon tőlük. Hogy a következő négy évben erre lesz-e bármilyen esély, azt egyelőre senki nem merte megjósolni.