Lecsengett

Ma valami igazán izgalmasat hoztunk nektek – kezdte Steve Jobs a bemutatót 2001. október 23-án, azon a különleges sajtóeseményen, amelyet az Apple-campuson tartottak. Jobs csupán néhány tucat újságírót hívott meg a termékbemutatóra. A puritán meghívón ennyi állt: „Csak annyit mondok, ez nem egy Mac.” Egy hónappal a szeptember 11-ei terrortámadás után a világ még mindig nem heverte ki a sokkot, így Jobs – önmagához képest – meglehetősen visszafogott bemutatót tartott.

Amikor előhúzta farmerzsebéből az iPodot, a közönség elnémult. Nem találták túl izgalmasnak a kütyüt, és amikor meghallották az árát, elsápadtak: 399 dollár. Irreálisan soknak tűnt ekkora összeg egy mp3-lejátszóért, amely ráadásul csak Macen működik, Windowson nem. Kezdetben a kritikusok is éppen ilyen szkeptikusan fogadták. Az egyikük azt írta, hogy az iPod az „idiots price our devices” („idióták árazzák a termékeinket”) rövidítése. Eleinte az iPod valóban igen szerény forgalmat generált, és csak 2 évvel később kezdett emelkedni a csillaga, amikor végre teljesen kompatibilis lett a Windowszal. A siker magját azonban már az első szériával elvetették, és Jony [Ive] nagyon bízott az új termékben. „Az volt a célunk, hogy megalkossuk a legeslegjobb mp3-lejátszót; és hogy ikonikussá váló terméket készítsünk” – mondta Jony az iPod első reklámjában.

Minderre visszatekintve Jobs úgy vélte, az iPod megalkotása az Apple létének lényegét ragadta meg. „Ha létezett valaha olyan termék, amely megerősítette, hogy az Apple nem hiába létezik, akkor az ez. Mert ebben egyesül az Apple hihetetlen technológiai bázisa, termékeinek legendásan könnyű használata és kiváló dizájnja. Ebben a termékben találkozik ez a három kvalitás, és megmutatja, kik vagyunk és mit csinálunk. Szóval ha bárki bármikor megkérdi, mi végre van az Apple a világon, felmutatom neki ezt a terméket.

(Részlet Leander Kahney Jony Ive című életrajzi könyvéből, amely a HVG Könyvek gondozásában jelent meg.)

https://bit.ly/ive-eletrajz

Már félmilliárdnál is többen hallgatnak streaming útján zenét – derül ki a MIDiA Research év elején közzétett piacelemzéséből, amelyben a tavalyi második negyedév adatait összegezték. Az élen a 160 milliónál is több fizetős felhasználót számon tartó Spotify áll, melynek 31 százalékos piaci részesedése duplája a 78 millió regisztrálttal rendelkező Apple Musicénak (15 százalék).

A globális népszerűségi listán 13-13 százalékkal következik az amerikai Amazon Music és a kínai Tencent Music. A 8 százalékos piaci részt magáénak tudó YouTube Music csak az ötödik helyen áll. Utánuk a Net­Ease (6 százalék), az itthon is ismerős nevű Deezer és a Yandex (2-2 százalék) következik. A piac tizedét viszik a „futottak még” kategóriába sorolható, kisebb szereplők.