Osztogatásrafosztogatás

Évente átlagosan több tízezer forintot húz ki minden fogyasztó zsebéből az Orbán-kormány azzal, hogy a jelenlegi formájában akarja megvédeni a rezsicsökkentést. A korábbi tapasztalatok alapján a szolgáltatók a lehető legnagyobb mértékben hárítják át a fogyasztókra a különadók terheit. A tranzakciós illetéknél például a pénzügyi felügyelet annak idején nyilvánosságra hozta, hogy 2013-ban a 164 pénzügyi szervezet közül 154, tehát a 93 százalékuk gyakorlatilag azonnal megemelte a díjait, hogy fedezze az új költséget. Bár a tranzakciós illetéket és a banki díjakat nemcsak a lakosság, hanem a vállalatok is fizetik, mindez újabb százmilliárdokat von el a gazdaságból. Ha az illetékfizetés növekménye valóban csak az értékpapírokra vonatkozik, akkor annyi legalább elmondható, hogy ez nem a legszegényebbeket fogja sújtani – lévén, hogy nincs pénzük, amit befektetnének. Viszont azt az 500 milliárd forintot sem a legszegényebbek kapják, amit most a kormány be akar söpörni a lakossági rezsicsökkentés ellentételezésére. Annak ugyanis a felét, mintegy 250 milliárdot a legnagyobb fogyasztók energiaszámlájára költi az állam: ők a rezsicsökkentésből részesülők 20 százalékát teszik ki. A kedvezményezettek 40 százalékát jelentő legalacsonyabb energiafogyasztók az 500 milliárdnak csak az egytizedéhez jutnak hozzá: ők jellemzően a legszegényebbek, és együttesen mintegy 50 milliárd forint szolgálhatja az ő támogatásukat az új rezsialapból.

A fogyasztással arányosan nagyobb terhet ró a jómódúakra a kiskereskedelemre kivetett adó, valamint a népegészségügyi és jövedéki adók növelése, a legszegényebbek viszont a kisebb terhelést sem bírják ki. Márpedig a kereskedők legalább részben át fogják hárítani a tőlük többlet­adóként elvárt 60 milliárd forintot. Ez némi kerekítéssel évente átlagosan 6 ezer forintot jelent minden egyes állampolgárnak az eddigi évi 7600 forint kiskereskedelmi adó felett. A forgalom alapján ráadásul nemcsak a legnagyobb élelmiszerláncokat érinti a sarc, hanem az online kereskedő eMag-tól az IKEA-n át a Rossmannig a legkülönbözőbb árucikkek forgalmazóit. A nép­egészségügyi és a jövedéki adó emelése évente további, átlagosan 10 ezer forint kiadást jelent minden egyes lakosra, igaz, az ebben érintett termékeknél legalább elmondható, hogy aki emiatt szokik le a cigiről vagy a chipsről, az még hálás is lehet az Orbán-kormánynak.

Az ötmilliónál is több autót figyelembe véve a biztosítókra kivetett további adó egy-egy járgány kötelező felelősségbiztosítását évente átlagosan 1500 forinttal srófolhatja fel, pedig az ágazati különadó már eddig is legalább 7500 forintot tett ki a díjban. És ez a legutolsó tragacsra is igaz. Hasonlóan drágulhat a casco, illetve a különböző vagyontárgyakra, például lakásra kötött biztosítások. Miközben az internet­adó ötlete nyolc évvel ezelőtt százezer embert vitt az utcára, ami még Orbánt is megfutamodásra késztette, addig a távközlési különadóra évente 6-7 ezer forinttal kalkulálhat egy-egy háztartás. A jelenleg ismert tervek alapján ez a költség újabb 4-5 ezer forinttal emelkedik mindazok számára, akik interneteznek, kábeltévét néznek vagy külföldre telefonálgatnak. ¬ szabó yvette

Alig van olyan európai ország, ahol az elszabadult energiaárak ellentételezésekor ne vennék figyelembe, kik azok, akik leginkább rászorulnak az állami segítségre. Magyarország mellett csak Bulgária és Málta tartozik ebbe a kategóriába. Pedig az ötleteknek se szeri, se száma, hiszen minden ország él valamilyen ár- vagy adószabályozással. A legtöbb helyen, például Dániában vagy Észtországban eleve csak az alacsonyabb jövedelműek számára csökkentették az energia árát, illetve az állam célzottan utal pénzt a rászoruló háztartásoknak. Németországban pedig a családok gyermekenként 100 euró egyszeri támogatást kaptak, az alacsony jövedelműek ennek a dupláját. Görögországban hasonló összegű csekket vehettek kézhez a szerényebb körülmények között élő nyugdíjasok, és több országban a benzindrágulást kompenzálják azzal, hogy az állam mérsékli az ingázók utazási költségeit. Az üzemanyagárak, illetve az adótartalom csökkentése a ritkább megoldás. Lettországban a 60 év felettiek, a fogyatékkal élők és a gyermekes háztartások jutnak havi 20–50 eurós (8–20 ezer forintnyi) támogatáshoz, Szlovéniában pedig egyszeri 150 eurós (60 ezer forintos) energiautalványt ítéltek meg az alacsony jövedelműeknek.

A másik meghatározó különbség az európai államok válságkezelése között, hogy figyelembe veszik-e a klímavédelmi és energiahatékonysági szempontokat, vagy ellenkezőleg, még az eddigi terveiket is sutba vágják. Magyarország egyelőre az utóbbi csoportba tartozik, igaz, részben uniós, részben hazai forrásból futnak olyan programok, amelyeknek a támogatását akár az energiahatékonyság vagy -függetlenség növelésére is fordíthatnák a háztartások. Az ilyen irányú állami ösztönzés azonban rendkívül lagymatag. Pedig „a Nap és a szél nem küld nekünk számlát, a Gazprom viszont igen” – érvelt az osztrák zöldek környezetvédelmi minisztere, és kormánya rögvest el is különített 60 milliárd forintnyi eurót a tömegközlekedés, 100 milliárdnyit a szél- és napenergia-termelés fejlesztésére. Hollandiában a rászorulók az otthonaik szigetelésére fordíthatják az önkormányzatok által nyújtott támogatást, míg Olaszországban 110 százalékos adókedvezményt, vagyis az adó elengedésén túl még támogatást is kapnak azok az ingatlantulajdonosok, akik éppen most kezdenek bele az épület energiahatékonysági felújításába. Görögországban 40 milliárd forintnyi összegből támogatják a településeket, hogy olyan energiaközösségeket szervezzenek, amelyek a naperőművekkel nyert energiát a hátrányos helyzetű háztartások áramellátására fordítják. Az is igaz ugyanakkor, hogy több kormány visszavett eddigi klímavédelmi programjából. Csehországban például megszűnt a drága bioüzemanyag-hozzáadási kötelezettség a benzinhez. Belgium visszakozott az atomenergia kiváltásának tervétől, és 10 évvel meghosszabbította két nukleáris reaktorának az élettartamát, Svédország pedig a nagyobb áramfogyasztóknak ad havi csaknem 80 ezer forintnyi kártérítést az elszabadult árak miatt. ¬ szabó yvette