Hiánycsökkentés kockázatokkal

Miután az államháztartás idei évre tervezett 4,9 százalékos hiányának eléréséhez több mint 2200 milliárd forintos kiigazítást hajtott végre a kormány, az extraprofitadók és pótadók hatályának meghosszabbításával, valamint a beruházások 2023-ban is folytatódó megrostálásával a következő évben 3,5 százalékra csökkentené a deficitet. A 2014-es lakossági energiaárak fenntartására és támogatására létrehozott, 670 milliárd forintos kiadást előirányzó rezsivédelmi alapot főleg az energiaszektor befizetései töltik fel, emellett ide folyik be a légitársaságok 30 milliárdra becsült adója és a távközlési vállalkozások 96,4 milliárdja is. A 842 milliárdos kiadással megtervezett honvédelmi alapot teljes egészében a pénzügyi szektor különadói finanszírozzák. Varga Mihály pénzügyminiszter kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a költségvetés tervezetét, ez egyebek mellett 4,1 százalékos gazdasági növekedést, 5,2 százalékos inflációt – ennek megfelelő nyugdíjkorrekciót –, valamint a bruttó átlagkereset 10,2 százalékos bővülését tartalmazza. A kormány jövőre 2057 milliárd forint uniós támogatást vár, ám uniós programokra összesen 3408 milliárdot tervez költeni. Ezenfelül az agrár­szektor 511 milliárdos közvetlen uniós támogatásra számíthat. „A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus 40 milliárd eurót meghaladó forráskeretéhez való hozzáféréshez a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás szükséges” – figyelmeztetett a törvényjavaslatot értékelve a Költségvetési Tanács, amely több, főleg az átláthatósággal kapcsolatos aggályt is megfogalmazott. Mindazonáltal úgy vélekedett: a törvényjavaslat az alaptörvény előírásainak megfelel, a hazai össztermékhez viszonyított államadósság jövőre ismét csökkenni fog, a tervezet szerint 76,1-ről 73,8 százalékra.