Nyelvében nem él a nemzet
A nemzetegyesítés könnyebbik fele volt az a kihívás, hogy a történelmi Magyarország területét többtonnás fröccsöntött turulokkal, Nagy-Magyarország-domborművekkel és rovásírásos táblákkal szórják tele, hogy az összes kisplasztikával, szoborlással foglalkozó amatőr művész végre megfelelő mennyiségű közbeszerzési pályázatot nyerhessen Wass Albert-szobrokra. Tele is lett a Kárpát-medence ezekkel az alkotásokkal, manapság már a kerti pottyantósokra is jut rovásírásos felirat. De milyen az így egységesített nemzet? Mit adott hozzá az oly sokat emlegetett nemzettudathoz, hogy Sopronkőhidától Barótig bárhol megtekinthető a nemzet betontalapzaton rögzített, rozsdamentes fémbe öntött, Trianon által szétszaggatott teste? Mennyire hozta közelebb a nemzet tagjait a Wass Albert-szobrok hada?