Vágtató infláció
A közös európai valuta 1999-es létrejötte óta a legmagasabb, éves szinten 8,6 százalékos infláció volt júniusban az eurózónában. A globális ellátási hálózatok koronavírus-járvány miatti szétszakadozottságának hatására rárakódott az ukrajnai háború nyomán fellépett energiadrágulás. Az eurót használó 19 országban a lakossági energia ára egy év alatt 41,9, az élelmiszeré 8,9 százalékkal emelkedett. Az e két, szeszélyesen mozgó termékcsoport nélküli maginfláció viszont a májusi 3,8-ról 3,7 százalékra mérséklődött. Ezt közgazdászok szerint a 9 eurós német tömegközlekedési bérlet bevezetése idézhette elő, ami ahhoz is hozzájárulhatott, hogy a németországi pénzromlás üteme 8,7-ről 8,2 százalékra lassult. Az eurózóna kilenc tagjában már két számjegyű az infláció. A legmagasabb a saját energiaforrással nem rendelkező, az orosz importról való leválás miatt csillagászati szabadpiaci árakat fizető három balti államban: Észtországban (22 százalék), Litvániában (20,5) és Lettországban (19). Spanyolországban legutóbb 1985-ben regisztráltak két számjegyű inflációt. Mindez még nagyobb nyomást helyez az Európai Központi Bankra, amely 11 év után először, július 21-én emeli a jelenleg negatív tartományban lévő irányadó kamatlábat.
