Böjte atya árvái
Nagyot robbant a Böjte Csaba által működtetett gyermeksegítő hálózatot érintő gyermekbántalmazási ügy. A most nyilvánosságra került többrendbeli szexuális erőszak és gyermekbántalmazás ügye, amiért a tettest, Kedves Szabolcsot összesen harminc év börtönbüntetésre ítélték, hat éve kezdődött. Akkor indított nyomozást a romániai rendőrség. Az eljárásról, nyomozásról sokan tudtak – e sorok írója is –, sokan fokozott figyelemmel várták a végét. Mivel az erőszaktörténetekkel terhes romániai gyermekvédelmi rendszerben is kirívó és különösen súlyos ez az ügy, nagyon nagy volt a tétje. Képes-e a nyomozó hatóság azonosítani minden sértettet és felgöngyölíteni minden bűncselekményt? Arányos ítélet születik-e? Jelentheti-e ez a nyomozás és ítélet azt, hogy az egész romániai gyermekvédelmi rendszer biztonságosabbá, átláthatóbbá válik? Románia felől nézve ez a kulcskérdés. Ami azért súlyos, mert a romániai gyermekvédelmi rendszerre sűrű fekete árnyék vetül. A nyolcvanas évek horrorárvaházai, a Ceausescu-rendszer intézetei világszerte hírhedtté váltak: a megkínzott, csontra éheztetett gyerekekről készült képek a rendszerváltás első heteiben elborzasztották a nemzetközi közösséget. A rendszerváltás sem hozott igazán megnyugtató változást. Talán a horrorárvaházakról szóló híradások, vagy a rendszerváltás időszakában kialakult gátlástlan, virulens korrupció ösztönözte, de Románia lett a megvásárolható gyerekek földje. Éveken át ide irányult a legintenzívebb adoptálóturizmus. Potom pénzért, gyorsan lehetett árva vagy nagyon szegény családban élő gyereket venni, örökbe fogadni, és úgy külföldre vinni, hogy soha senki se halljon ezekről a kiszolgáltatott csecsemőkről, fiatalokról. Egész generációk élnek világszerte, amelyek több évtized elmúltával próbálják felkutatni az eredetüket, családjukat, romániai múltjukat. Az ezredforduló környékén jutott el az ország oda, hogy a Ceausescu-korszakban elkövetett bűnöktől és ettől az álságos, jól fizető örökbefogadós biznisztől szabadulni tudjon. Nemzetközi nyomásra ekkor kezdett átalakulni a teljes gyermekvédelmi rendszer, és jött létre a több-kevesebb sikerrel ma is működő, családi ellátáson alapuló gondozás.