Rezsihökkentés
A minap még nyújtózkodásra ösztönzött a kormány, most viszont jelzi: a rezsitakaró csak a törzsfogyasztást fedi, aki kilóg, brutális összeget fog fizetni. A rezsicsökkentés visszavágását addig halogatta Orbán Viktor, amíg mindenkinek fájni fog. A részletekkel viszont adósak.


Megszorítósdi
Tüdőn nem lőtte az országot az Orbán-kormány, de lassan kiszorítja belőle a szuszt is. Az állami MVM 2021 közepén kötött hosszú távú gázszerződést az orosz Gazprommal. A részletek titkosak, ám annyi kiderült, hogy az energiacég gyakorlatilag tőzsdei áron veszi a gázt – bár az árfolyam-ingadozások késleltetve érvényesülnek –, amit aztán befagyasztott áron ad tovább a lakossági fogyasztóknak.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy sajtótájékoztatón elismerte, hogy a rezsicsökkentés éves szinten ezermilliárdos veszteséget okoz az MVM-nek, vagyis a központi költségvetésnek. Annak a központi költségvetésnek, amelyben május végére sikerült összehozni az egész évre tervezett 3,1 ezermilliárd forintos hiány 92 százalékát, nem függetlenül a választások előtti osztogatástól. Ráadásul a gazdasági növekedés is kisebbnek ígérkezik a tervezettnél, ezért a matematika törvényszerűségei miatt nagyobbnak adódik minden GDP-arányos mutató, így a hiány és az államadósság is. Azzal együtt, hogy a magas infláció miatt az állam adóbevételei nőhetnek, nyilvánvalóvá vált: ha a kormány tartani akarja a hiánycélt, megszorításokra van szükség. Ennek része a rezsicsökkentés csökkentése és a kata visszavágása (lásd a Gazdaság rovat cikkeit). Mindezt Orbán Viktor a Kossuth rádióban lényegében elismerte, bár a megszorítás szó természetesen nem hangzott el. „Most nem fér bele” – hangoztatta.
A rezsielengedés hatása már az idén számottevő lesz, hiszen az új árképzés augusztustól él. A korábban bejelentett több százmilliárd forintnyi megszorítással és zárolással együtt ez elég lehet ahhoz, hogy a 2022-es büdzsé tartható legyen. A jövő évit is jelentősen tehermentesíti a rezsinövelés; hogy pontosan mennyire, az attól függ, milyen energiaárakat fog megállapítani a kormány, illetve az MVM.

Hajszárítás?Luxus!

Egy átlagosnak mondható porszívó teljesítménye 800 watt körül van, egyórányi működéshez tehát 0,8 kilowattórányi áramra van szüksége. Heti egyszeri takarítással számolva ez máris 3-4 kilowattóra havonta. Egy állandóan üzemelő hűtőszekrény nagyjából 15 kilowattórát fogyaszt egy hónapban, a főzést pedig – az MVM adatai szerint – 80 kilowattórából tudja megoldani egy négytagú család, ha az is villannyal megy. Mindez együtt máris a „büntetlenül” felhasználható árammennyiség fele, pedig még nem is mosott, világított vagy fűtött-hűtött a família. Ha egy háromszobás ingatlanban esténként csak két-két 40 wattos izzót égetnek helyiségenként három órán keresztül, az egy harmincnapos hónapban újabb 21-22 kilowattórás fogyasztás. Gépi mosásra 40-45, mosogatásra (napi egyszeri mosogatógép-használattal kalkulálva) 60 kilowattóra is elmehet. S ezzel nagyjából el is érte a limitet az átlagos négyfős család – és akkor még nem kapcsolta be a tévét, a home office-ban felértékelődött számítógépet és játékkonzolt, a klímaváltozással egyre szükségesebb légkondit, nem töltött telefont, nem szárított hajat, nem hallgatott zenét és nem fűtött egy percet sem. Ahogy például a kerti elektromos grillsütő is a képzeletbeli garázsban maradt – nem is beszélve az elvileg elterjeszteni kívánt villanyautókról. Utóbbiak 17-18 kilowattórát fogyasztanak 100 kilométerenként, bár ez nagyban függ a használat módjától.
Mindezeken nyilván lehet spórolni valamennyit, de már első ránézésre is látszik: nem feltétlenül kell ahhoz kacsalábon forgó palota vagy kiugróan nagy és nemtörődöm család, hogy a háztartás bőven, akár többszörösen kilógjon az átlagos fogyasztásúaknak mondottak közül. Második blikkre pedig az is feltűnik, hogy mondjuk a hűtő vagy a fagyasztó üzemelése pontosan ugyanannyiba kerül az egyedülálló agglegénynek, mint a többgenerációs háztartásnak, hiszen így is, úgy is folyamatosan működik.
A gázfogyasztás esetében még nagyobb sötétben kénytelen tapogatózni a kétségbeesetten számolgató fogyasztó, ennek „átlagát” ugyanis köbméterben adta meg a kormány, holott a családok valójában fűtőérték alapján fizetnek. Ez az egységnyi tüzelőanyagból kinyerhető hőmennyiséget jelenti, vagyis azt, hogy mennyi rántott húst lehet megsütni vele, nem pedig azt, hogy mekkora a térfogata. Márpedig a lakásokba továbbított földgáz minősége időnként változik, a fűtőértékben szélsőséges esetben akár 10 százalékos kilengések is lehetnek, tehát nem sok értelme van kizárólag a köbméterekkel kalkulálni.